Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Földeák község áttelepülése 1846-ban, területcsere a Návay családdal

Ezek után a megye természetesen nem hagyta jóvá a szerződést, a lakosokat és a Návayakat újabb egyezkedésekre szólították fel. 258 A tárgyalások egy időre megszakadtak. 1846. január 4-én a községi elöljáró­ság - immár sokadszorra - levélben értesítette a Návay családot arról, hogy köl­tözni akarnak a karabukai részre, várják a kedvező választ. A földesurak január 31-i válaszukban lényegében elfogadták a cserét, de a korábbiaknál is több felté­tel mellett. Többek között újra előírták a közös épületek felállításának kötelezettségét, valamint kikötötték, hogy azok a családok, akik az áttelepülési lajstromot aláírták, kötelesek aratásig házaikat lebontani. Az ellenszegülőket száz forintos bírsággal fenyegették. 259 1846. február 2-án a község vezetése, mivel több engedmény kicsikarását lehetetlennek tartotta, „teljes megelégedéssel" elfogadta a feltételeket. Közel nyolchónapos alkudozás után végre elhárult minden akadály az áttelepülési egyezség megkötése elől. Február 7-én Földeákon népes megyei delegáció és több száz érdeklődő lakos jelenlétében fölolvasták és megmagyaráz­ták a szerződést, majd azt aláírta Návay László 9 4, János 97 , Károk/52, Tamás 5 7, és Mihály 95 , valamint Rakonczai Mihály bíró, Rakonczai István adószedő, Szabó Imre esküdtbíró, Bugyi András és Vízhányó Imre esküdtek, a választott közlako­sok és a megyei küldöttség tagjai. 260 Óföldeákon (Óföldeák puszta) - az áttelepülés után már így emlegették ­csak az urasági lakóházak, uradalmi épületek maradtak meg, továbbá a templom, amiért az átköltözőknek 200000 téglát adott özv. Návay Károlyné 5 2. Az óföldeáki templomot később átalakították magtárrá, és az csak 1924-ben kapta vissza ere­deti funkcióját köszönhetően Návay Lászlónak^ és más családtagoknak. Földeá­kon, vagy ahogy először nevezték, Új-Földeákon néhány év alatt felépültek a középületek, amiknek költségéhez úgy járult hozzá a Návay család, hogy káposz­tás- és kenderföldet adott a községnek hasznosításra. Összességében az átköltözés úgy értékelhető, hogy a felek, de kivált a földeá­kiak, súlyos áldozatok árán - mert a megye többszöri kérésükre sem volt haj­landó adókedvezményeket nyújtani a falunak -, a lehetőségeik és az igényeik összehangolásával mindannyiuk részére kedvező megállapodást kötöttek. Ezt U.o. 157/1845, 158/1845.SZ. Nlt. 88.SZ. hátiratán a község nyilatkozatával. U.o. és CSML.ML.V.257. Földeák község iratai, kgy. jkv. 164/1846.

Next

/
Thumbnails
Contents