Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A Szirmay név és a nemzetség előnevei
Erre később nem került sor. A névmagyarosítás, névváltoztatási hullám az 1840-es években indult Magyarországon a nemzeti öntudat ébredésével. Az 1898. évben 6722 „névmagyarosítási" kérelem érkezett a belügyminisztériumhoz. A kérelmezők 72%-a vasutas foglalkozású volt (a közalkalmazottakat kötelezték a magyar hangzású név felvételére). 2 " 1815 és 1956 között összesen 300 ezer névváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ebből 250 ezer kérelmet engedélyeztek. 212 1893-ig 31 olyan névváltoztatási kérelem érkezett a belügyminisztériumba, ahol a kérelmező Szirmaira kívánta változtatni a nevét. 213 Az 1800-as években érvényben lévő törvény szerint a meglévő családi nevek a családoknak nem olyan „magántulajdonai", hogy azokat névváltoztatással bárki fel ne vehetné. De a történelmi írásmódot (például „ö" helyett „eö", „t" helyett „th", végső „y") használni nem szabad. 214 Az évek folyamán ezt nagyon sokan nem tartották be. Nézzünk egy példát. 1876-ban Steinbeck József bellatinczi lakos (Zala vm. Alsólendvai járás) kérvényezte, hogy saját és Béla, Árpád, Simon és Aladár nevű gyermekeinek a nevét Szirmaira magyarosíthassa. A belügyminisztérium még abban az évben 12873-76 iktatószámon engedélyezte a névváltoztatást Szirmaira. 215 1886-ban Steinbeck, azaz Szirmai József elhunyt. A gyászjelentésen már „y"-nal volt írva a neve. Feleségének 1910-es halálakor a gyászjelentésén gyermekei, unokái is már „y"-nal írták a nevüket. Az, hogy a Szirmay név magyarosítás útján mennyire elterjedt, igazolja a Budapest Főváros Lakcímjegyzéke. Budapesten 1900-ban 29 Szirmayt tartottak nyilván. A családhoz tartozókon kívül szerepel a nyilvántartásban: 216 Szirmay Albert MÁV raktárnok, Szirmay András fürdőszolga, Szirmay Ferenc szabó, Szirmay József kovács segéd, Szirmay Pál postaszolga és így tovább. Napjainkban is sok „y-nos" Szirmayval találkozhatunk, de szinte 211 Karády Viktor-Kozma István: Név és nemzet Budapest., 2002. 212 Kozma István: Névmagyarosítás története História folyóirat 2000. 05. 06. 2Ll Hornyánszky V: Helyhatósági és Miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 18001893 Budapest, 1895., 223.p. 214 Révai Nagy Lexikona Budapest, 1916. XIV. köt., 447.p. 215 Dr. Hornyánszky V.: Helyhatósági és Miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893 Budapest, 1895., 223.p. 16 www.bp.archiv.hu Fővárosi Önkormányzat Levéltár Adatbázis-Lakcímjegyzék 1900.
