Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Utószó

András öcsémmel közösen dolgoztunk az 1970-es, 80-as években az Út-Vasúttervező Vállalatnál, és munkáinkról közösen is megjelentettünk cikkeket. A fiam, Dávid

251

, a kultúrát - mint újságíró, és TV műsorvezető - próbálja művelni és terjeszteni. A legterjedelmesebb fejezet a birtokokról és a kastélyokról szólt. Emiatt maradt ki Pál kerekréti birtokának leírása, mely György

lg8 visszaemlékezéseiből ismert, vagy Balamér

192 Rákócz és Körtvélyes községben lévő birtoka, melyről sok levéltári anyag található. A temetkezésről szóló fejezetből hiányzik a tolcsvai, az erdőbényei Szirmay sírbolt leírása és sorsa. Bár jártam a helyszíneken, de eredménytelenül, ezért alapos helyszíni kutatást igényel, mely még pótolható. A „Szirmayak a történelemben" című fejezetből kitűnik, hogy a Szirmayak szinte minden korban részt vettek valamilyen szinten az ország történelmének alakításában. Önálló tanulmány lehetne István szerepének tisztázása. Ki volt ő? Rákóczi iskolatársa, barátja, börtöntársa, híve, vagy a bécsi udvar hű szolgálója, vagy csak egy békét akaró és azért igyekvő tehetséges magyar nemes? A kronológiában feltüntettem a Szirmay családüléseket. Ezeket felváltották a Szirmay Jamboree-k, mely először 1956-ban Balatonfüreden volt. Rendszertelenül, de viszonylag sűrűn volt jamboree: Budapesten, Balatonaligán, Udvariban, Balatonfüreden, Óladon. Ezekről már nem készült jegyzőkönyv, csak jelenléti ív. A levéltári fejezetben nem tüntettem fel tételesen a birtokomban lévő Szirmay vonatkozású dokumentumokat, iratokat, leveleket. A kb. 3 A SZEGEDI ÉSZAKI TISZA-HÍD GEODÉZIAI MUNKÁI Türrö2sstit>; irükwgüs geodéziai munkák A hü, d lidhoi ktpcsoiódo fe^iíAhi, titiíiicszít tttfcfpckK. u*.y* nittbmttft « teruhíito *n«í«S *W A pltái-Ahe IR tm MM hiirtnafigtuíl*lkit b*t> aottM:unk

t ebbe Wild •.••;i>.i:n-»rr:íi vipn, a pontraIDN'-Í inmJíiikuri Uupcmlcsúsat tuzioâitottuk, •\ lüítat tdíliBnwiwinjL ratr*»h« WBd Dt-10 el«tn,'oplik»i livmcrft lussnihuJt Mindegy Je iHispcr.t. ríi iwgyuerei amnlissal mértük a irtvoliágokai, \fj iz n-tvviKíJ rniicsul egy ho'szrt nyolc t'rtík di .-«.«fceîesxlnkrî A mfcâu sorolókon behU az egyei hogj a lívmítés: leihdö egyik 173. kép Szirmay Gábor szakmai cikke 1978 SainriBy Aodr»i-Si>f nrny Gábor AZ MO-ÁS AUTÖPALYA DUNA-H

ÎDJÂNAK ALAPPONTHÁLÓZATA ÊS GEODÉZIAI ÉPÍTÉS IRÁNYÍTÁSA A l«WUitMSw:k te-*cir»)btB ti tajtéklíttlxn i tnt>qtr!xtri n «t*^ -rlifsti irínita ü|. Louaij ípi>*%i ra&k* ntítitn jr«vtH A |y*urU fan t Urdu'farm •-'••I !!'•••• h»* , rCjrj.ii vu»- .Çfr- r i i du! j : ÍLf .. 1 i- :ir 174,kép Szirmay András és Szirmay Gábor szakmai cikke 1990