Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A Szirmayak és a vallás
A 17. században az észak-magyarországi megyékben a katolikus hit újból teret nyert. 1700-ig sok katolikus plébánia alakult. 241 A Szirmay családban először István f4 tért át a protestáns hitről a katolikus vallásra. 1685-ben Bécsben elfogták (ld.: Szirmayak a magyar történelemben fejezet), és a fogságában tért át a katolikus hitre. 242 Egy másik forrásmunka, Mád falukönyve az eseményt így írja le: „Szirmay a fogságban csaknem megőrült a szenvedésekben. Börtönében meglátogatta őt egy Vogell nevű jezsuita, aki Szirmayt a katolikus hitre térítette. Rávette Szirmayt, hogy ígérjen 1000 forintot kiszabadulásáért. A jezsuita Páter közben járt, és Szirmay István 1687-ben kiszabadult börtönéből". 243 Egy harmadik forrásmű leírása szerint Istvánt 64 nem engedték vissza Magyarországra 1685-ben. Börtönbe vetették, ahonnan csak nagy pénzáldozattal és katolizálás fejében az 1687. évi országgyűlés megnyitása előtt szabadult. 244 István bátyám pápista lett írta András a naplójában. 245 Hasonlóaknak volt kitéve András is 1687-ben, amikor Caraffa Kassán rabságban tartotta. A jezsuiták át akarták téríteni a katolikus vallásra, halálra ijesztették, de András nem volt hajlandó a katolizálásra. Kezesség fejében így is kiszabadulhatott. 246 Ettől kezdve István 64 ága (grófi ág) végig katolikus vallású. A kranibródi bazilita rendű monostor (Munkács közelében), a homonnai Drugethek kihalásával István 64 birtokába jutott 1687-ben. István földhöz juttatta a szerzeteseket. 247 A katolikusok 1711-ben Zemplén vármegyéhez fordultak a szabadságharc idején elvett templomaik ügyében. 248 Gróf Sz. Tamás (az adoptált Dessewffy) 1736-ban a butkai templomot elvette a protestánsoktól. 249 A Sáros megyei nagybukoczi Bukocz-hegyi szent Bazil rendű monostor alapítási éve ismeretlen. A zarándokok kápolnát emeltek egy „csodatevő forrásnál", amelyet egy Arzén nevű remete vett gondozásba. Halála után Galíciából ke241 Borovszky: Magyarország Vármegyéi 427.p. 242 Nagy Iván: Magyarország családai X. köt. 744.p. 243 Kalmár János: Mád falukönyve 1598-1717 63.p. 244 A Thököly-felkelés és kora 1983. 149.p. 245 OSZK Kézirattár Szirmay András naplója Quart Hung. 633. 246 Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez Sátoraljaújhely, 1897. évf. 4 Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez Sátoraljaújhely, 1896. évf. 208.p. 248 Borovszky: Magyarország Vármegyéi 432.p. 249 uo. 433.p.
