Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A Szirmayak és a vallás
A Szirmayak és a vallás A magyar középkort a keresztény vallási buzgóság jellemezte, amelyben az ország nemzetségei, főurai mindig az élen jártak. A vallásra történő első utalás a Szirmay családnál 1376-ból található. Petri Miklós és György patai főesperes az egri püspöki helytartószék előtt bepanaszolták Domonkost^ és Pált 18 akik Szirmán Benedek egri püspök engedélyével Szent Ilona tiszteletére kápolnát emeltek, és János petri plébánossal minden héten két, minden harmadik vasárnap egy misét tartattak. Petri Miklós és György patai főesperes azt kérték a helytartószéktől, hogy rendeljék el, hogy a petri plébános minden héten csak egy misét mondjon Szirmán, és ünnep- és vasárnap a petri templomban tartson istentiszteletet, ahová a Szirmayak és jobbágyaik kötelesek legyenek megjelenni, minthogy Szirma régóta leányegyháza Petrinek.18 Az 1400-as évek első felében Péter 24 egyházi pályára lépett, és Zsigmond király Kápolna Őre, „Custos"-a volt. 219 A Királyi Kápolna az uralkodó udvarának szerves része volt Prágában, Bécsben, Krakkóban egyaránt. A „Kápolna" név több jelentést takart, leginkább magától értetődően azt a felszentelt helyet és annak felszerelését jelentette, ahol az uralkodó és családja szűkebb környezetükkel a misét hallgatta, és az udvar vallásos cselekményei zajlottak. Zsigmond király egy oklevélben 22 " emlékezett meg budai kápolnájáról. Azt hangsúlyozta, hogy a kápolna tagjainak egyházi javadalmakat biztosít. Ezt Zsigmond nem mindig tartotta meg. A Kápolna Őre, a Custos, Péter 24 ugyanis nem kapott egyházi javadalmat, hanem csak részesedett az unokatestvére, György 23 által nyert címeradományból és kitüntetésből. 221 Zsigmond német császárrá történt választása után figyelme az egyházi szakadás megszüntetésére irányult. 1414-ben fényes kísérettel a német birodalomba vonult, majd Konstanczba egybehívott zsinaton jelent meg. (Kíséretében volt Péter 24 és György, 3 is. 222 ) A konstanzi zsinaton 1417218 OL Mohács előtti gyűjtemény DL 6390. jelű oklevél 1376.; Borovszky S.: Borsodvármegye története 1909. 63.p. 219 OL Mohács előtti gyűjtemény Szirmay cs. Levéltára DL 67416. jelű oki. 1417. 220 Fejér Codex Dipl. X. 8. 546. pag. 221 Eszmetörténet tanulmányok a magyar középkorról 1984. Mályusz E.: Középkori egyházi értelmiségünk társadalmi alapjai 26-27. pp. 22- Borovszky Samu.: Magyarország Vármegyéi Városai Zemplén vármegye monográfiája 375.p. (továbbiakban Borovszky: Magyarország Vármegyéi)
