Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Genealógiai táblák ismertetése

nevezte ki, és nevéhez fűződik a kassai citadella 1682. évi elfoglalása, melyről könyvet is írt. (Id.: Szirmayak és a kultúra fejezet) 1685-ben Thököly váradi elfogatása után Erdélybe menekülőben császári fogságba esett, és csak 1687. február 7-én szabadult. 1689 júliusában nősült, felesége Királyfalvi Róth Julianna volt. 1704. október elején csatlakozott Rákóczihoz, és 1705-ben ő is aláírója volt a szécsényi gyűlésen kiállított „szövetséglevélnek". 1706-ban Zemplén vármegyei kapitány volt és egyúttal tizenhárom megye főpénztárnoka. Részt vett az ónodi országgyűlésen. 1712-1715 és 1722-1723 között Zemplén vármegye követeként részt vett a pozsonyi országgyűlésen. 1723. december 9-én halt meg, és a pazdicsi evangélikus templomban van eltemetve.

139 András

68 naplója érdekes kortörténeti tanulmány.

140 A Széchényi Könyvtárban több érdekes, a Szirmay családra vonatkozó feljegyzése, könyve található.

141 Az Országos Levéltárban találhatóak András

6H és felesége Királyfalvy Róth Julianna iratai.

142 Tőle folytatódik az V. genealógiai tábla. 21. kép Szirmay András portréja (1690) magántulajdon III. tábla Ezt az ágat Doby Antal történész a Szirmay család Csécsi vonalának nevezi. V. Péter

6

_ első feleségétől született István

g3 1690-ben. Felsége a görgői és toporczi Görgey családból származó Zsófia volt. Az 1751. évi pozsonyi országgyűlésen Zemplén vármegye követe volt. Birtokai Pazdicson, Tállyán, 139 Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? MTA Budapest., 2005. 416, 417.pp. 140 OSZK Kézirattár Oct. Hung. 633 141 OSZK Kézirattár Oct. Hung. 632, Quart Hung. 1599, Fol. Lat. 644, Qart Hung. 1976. 142 OL Szirmay család levéltára (P 1842) 2. cs. 7. tétel