Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Genealógiai táblák ismertetése

gyébe telepedett át, 1644-ben jegyző, 1646-tól haláláig Zemplén vármegye alispánja, többször országgyűlési követ, 1656-ban királyi táblai ülnök volt. 1656-ban végrendelkezett, ez az Országos Levéltárban található

128 (másolata a szerző birtokában), hasonlóan a birtokszerzési irataihoz

129 és leveleihez.

130 Péternek két leánya és négy fia született. Borbála,, feltehetően 66 gyermekkorában halt meg, Sára

63 kétszer ment férjhez, először Buttkay Istvánhoz, majd Székely Andráshoz. 1688-ban halt meg, a pazdicsi evangélikus templomban van eltemetve. István (akit V. Istvánnak említenek) volt a legidősebb fiú. Születésének pontos dátuma nem ismert - az 1630as évek végére és a1640-es évek elejére tehető -, mert 1659-ben már a törökök ellen harcolt 200 fős Zemplén vármegyei lovassereg élén.

131 1667-ben volt az esküvője a nagymihályi Eödönffy-Vinnay Zsuzsannával. I. Lipót követe volt 1676-ban Sobieski János lengyel király koronázásán, országgyűlési követ 1681-ben és 1683-ban. 1682 októberében és novemberében Thököly követeként Bécsben járt, 1683-ban pedig a „Nagyvezírnél". 1685 szeptemberében és októberében Thököly megbízásából újra Bécsben járt. Ebben az időben Thökölyt a váradi pasa elfogatta. A hírre az osztrákok Istvánt is börtönbe vetették

132

, és csak 1687-ben szabadult. Börtönében 64 katolizált. 1687-1698 között országbírói ítélőmesteri címe volt, 1698—1701ig nádori ítélőmester. 1695. február 20-án bárói címet kapott Lipóttól. 18. kép Szirmay István portréja (18. sz.) Ism. festő Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képtár, Ltsz.: 540 128 OL Szirmay család levéltára (P 639) Series I. 8. cs. FS. No. 183. 124 uo. (P 639) Series III. Fase. A-N sorozat 130 uo. (P 1842) 6. cs. 45. tétel 131 Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai Zemplén vm. monográfiája (továbbiakban Borovszky) 396.p. 132 Ballá Antal: II. Rákóczy Ferenc Cserépfalvi Kiadó Budapest., 1943. 81.p.