Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A család eredete
nem papirosból írta a történeteket, azok csonkák, és sok helyen igazítást kívánnak. Hagyománya teljesebb kidolgozójává és kiadójává engem teve, s én ezt, minekután a Pazdicsi Szirmayak magok is óhajtják megjelenését, meg is teszem. Kazinczy Ferenc 1831-ben meghalt, anélkül hogy a könyvet kiadhatta volna. „A Szirmay-ház a Magyar Nemzet Európában költözése ólta a mai időkig" címmel írt kézirata a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található két változatában, magyar nyelven. Az első változat 1820-ban íródott, a második, bővített, javított ugyancsak saját kezű 18231830 körül. Itt jegyezzük meg, hogy Kazinczy Ferenc anyai ágon a borsodi zempléni Szirmay család leszármazottja volt 4-, ugyanis Szirmay András 68 lányát, Borát (Terézt) Kazinczy Dániel, Ferenc nagyapja vette feleségül. Bízvást föltehetjük, hogy a Pazdicsi Szirmayak, akik Antalt 446 minden méltósága és gazdagsága dacára sem akarták elfogadni rokonuknak, és tiltakoztak az ellen, hogy az egykori szolgadeák, később famozus prókátor Szirmay György 444 (Lásd XVI. számú genealógiai tábla.) (Antal édesapja) unokáival egy családfán szerepeljenek, megtagadták a nyomtatásra szükséges költséget. 43 A később élt Szirmayak már megbékéltek az ugocsai „rokonsággal" és elfogadták Raak vitéz létezését. Az 1911. december 28-án tartott „Szirmai és szirmabesenyői nemzetség családi gyűléséről" készített jegyzőkönyvben az alábbiak szerepelnek: Ezek után az ugocsai ágból származó Szirmay István 454 kéri a gyűlést, hogy Őt, és ugyanazon ágból származó unokaöccseit , Gézát 47Q és Tamást 472 a család Kebelébe felvegye. A nevezettek kérését a gyűlés egyhangúlag elfogadta és a Család Tagjai közé fölvette. VII. számú határozat: Évi családi gyűlésünket ezután minden év április hó 11. napján a mohi pusztai csata évfordulóján tartjuk meg, megemlékezvén nemzetünk és családunk történetének ezen szomorú de dicsőséges napjára, mikor is családunk 39 tagja esett el, hazánk és IV. Béla királyunk védelmében. 12 Kincses Katalin Mária: Kultusz és hagyomány Budapest 2003. 17. p. Komáromy András: Kazinczy Ferenc, mint genealógus Turul, 1897-1.
