Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Szirmayak a történelemben

1849. augusztus 27. A szabadságharc leverése után Görgey Artúr kegyelmet kapott Haynautól. Kényszerlakhelyül Karinthiát jelölték ki számára. A rendelet végrehajtásával gróf Szirmay István Tamást

2H1 bízták meg. Görgey Artúr hitvesével együttesen köteles báró Haynau táborszernagy és főparancsnok úr Oexellenciája szárny segédjének, nagyságos Andrássy Norbert őrnagy úrnak társaságával azon helyig utazni, melyet a fentemlített szárnysegédúr, részére ki fog jelölni. Nagyvárad 08. 27. 1849. Gróf Szirmay István cs. alezredes és cs. kir. országos főkomisszárius gr. Zichy Ferenc helyettese m 1850. március Császári nyílt parancsban bevezették Magyarország új közigazgatási rendszerét. Öt közigazgatási kerületre osztották az országot. Abaúj, Torna, Gömör, Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros megyéket egyesítették. Főispánnak, egyúttal Sáros és Zemplén főispánjául gróf Sz. Sándort ; nevezték ki.

587 1850. április A „Pester Morgenblatt" című napilapban egy tartalmában hízelgő császárhű beadvány jelent meg, amelyben a nemzeti önállóság kérdését is felvetették. A beadványt 23 magyar főnemes írta alá, olyanok, akik a forradalom alatt császárhű arisztokraták voltak. Közöttük volt gróf Sz. István Tamás

281 is. „Ez nyílt hadüzenet" - mondta a beadványra a császár.

588 1851. október 29. Kossuth Londonba érkezett. Pál „ aki emigrációban volt itt, rávette Kossuthot arra, kezdjen tárgyalásokat Napóleonnal egy Ausztria elleni szövetség tárgyában. E célra 200 fontsterlinget adott Kossuth Pálnak, aki elutazott Párizsba, de elképzelései nem valósultak meg. (Állítólag a kapott pénzt elköltötte.)

589 586 1 848/49 Szabadságharc története V. köt. 1216.p. 587 Borovszky: Magyarország Vármegyéi 529.p. ~

88 Nemeskürthy István: Parázs a hamu alatt 1981. 21.p. Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka 1977. 31 l.p.