Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)

Szirmayak a történelemben

1849. május 23. Pozsonyban a magyar mágnások kiáltványt adtak ki „Pozsonyi Memorandum" címmel a magyar forradalom, a magyar elemek legyőzése érdekében. Felszólították a nemeseket és a nagyurakat, hogy kövessék gróf Szirmay István Tamás

281 példáját, és állítsanak fel szabadcsapatokat. A „Pozsonyi Memorandum" kérdése még nem tisztázott a történelemírásunkban. Alapgondolata az volt: ha Ausztria és Oroszország egyesülve veri le a forradalmat, hódított tartományként kezelik majd Magyarországot. Ha a magyarok is részt vesznek a leverésben, a romok között legalább a jogfolytonosság megmarad.

579 1849. május vége Kossuth megkísérelte, hogy Leuchtenberg hercegnek felajánlja a magyar koronát. E diszkrét feladatra Pált

181 kérte fel. Dolga végeztével Pálnak

]S1 Oroszországba kellett mennie, hogy jelentést tegyen az ott uralkodó hangulatról, mert Kossuthnak tudomására jutott, hogy az orosz katonai körökben nagyra becsülik a magyarság helytállását. Kossuth azonban hiába várt Leuchtenberg herceg válaszára, mert Pál

182 a megbízatás helyett Londonba ment, ahol Colloredó osztrák követ előtt hűségnyilatkozatot tett.

580 Ennek ellentmond, hogy 1851. október 29-én Pál Londonban ismét Kossuthtal tárgyalt (lásd. később). A forrásmű „Szirmay saját vallomása a hadbíróság előtt" anyagra hivatkozik. 1849. június 29. „Az orosz sereg Miskolcra valósággal be is jött, s a főerő csak július 10-e körül vonult ki. A sereg élén Paskievics herceg állott, véle valának az orosz czár fia Constantin herceg, gróf. Szirmay István Tamás

28] császári biztos, gróf Zichy Ferenc országos főbiztos, Nagy Ferencz, a diósgyőri uradalom ügyésze..." - írta Szendrei János történész 1911-ben.

581 9 Vajda János összes müvei 1970. VI. köt. 496.p. Somlyói Tóth Tibor: Diplomácia és emigráció 1985. 82.p. Miskolc Története Főszerkesztő: Dobrossy István Miskolc, 2000. III/2 köt. 942.p.