Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A család eredete
Mint olvashattuk, Nagy Iván a Szirmay család Raak vitéztől történő eredetét, így a borsodi és az ugocsai Szirmayak rokonságát Antalra 446 történő hivatkozással írta meg, újabb bizonyítékokat nem említett.' 3 így elfogadhatjuk, hogy a „Raak-elmélet" Antaltól 446 ered. Antal 44(S udvari tanácsos ősei már a 17. század derekán Sátoraljaújhelyen laktak, s bár kétségtelenül nemesi jogokat gyakoroltak, sorsuk alapján inkább a polgári rendhez tartoztak. Az 1717. évben Szatmár és Ugocsa vármegyét a moldvai tatárok feldúlták, a falvakat felgyújtották, kirabolták. A tatár pusztítás után György 444 Ugocsa vármegyébe költözött. 34 György 444 arra hivatkozva, hogy családja privilégiumi és donatiós iratai, valamint a családja származását igazoló oklevelek a tatárdúlás alatt eltűntek, 1723-ban a királyi udvarhoz fordult, hogy a szirmai Szirmay családból való származását elismertesse. Ügy látszik, az udvarnál hatalmas pártfogói lehettek, mivel III. Károly király Laxenburgban 1723-ban kelt oklevelével családjának régi nemességét megerősítvén, feljogosította őt a Szirmayak ősi címerének viselésére. 35 Az udvarhoz beadott és a királyi ítélőmester által vizsgált dokumentumok nagyrészt csak tanúvallomások voltak a származásra vonatkozóan. A beadott nemzedékrendi táblázaton ősként Miklós u szerepelt 1300-ból. Raak , Otthobor 2 , Janus, Cheburka 4 kimaradtak a nemzedékrendből. 36 Komáromy András a már idézett tanulmányában nem volt túl jó véleménnyel Antalról 446 . Kitartó, tehetséges munkása volt az irodalomnak, de fennmaradt műveit vizsgálva, lépten nyomon arra a meggyőződésre jutunk, hogy hiányzik azokból a történetíró igazelvűsége. i7 Hogy mi késztette Antalt , hogy „históriai igazságnak hazudó koholmányt" 38 azaz a Raak-elméletet kitalálja, Komáromy azzal látta indokolni, hogy a Zemplén vármegyei gazdag Szirmayak lenézték a feltörekvő, tehetséges ifjút, és - jogosan vagy jogtalanul - megtagadtak vele minden atyafiságot. Ezt igazolja Kazinczy Ferenc is, aki 1825-ben megírta Antal 446 életét: Az annyira elágazott nemzetség tagjai mint a Borsodi ágon fenn-maradt, s Zemplénybe átköltözések óta Pazdicsiaknak mondható Szirmayak, Lásd: 15, 16, 18, 19. számú lábjegyzetek ' 4 Komáromy András: A borsodi és ugocsai Szirmayak Turul, 1893. Második közlemény 57.p. 35 uo. 60.p. 36 uo. 62.p. ,7 uo. Első közlemény 13.p. 38 uo.
