Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A család birtokai, kastélyai
104. kép Tolcsva-Szirmay (Waldbott) kastély Rákóczi zálogba adta a birtokot Lászlónak 12] , aki később császári fogságba került. A fogságból egy Stegner nevű Zemplén vármegyei úr váltotta ki, de így az erdőbényei birtok Stegneré lett. Stegnertől az Aspremontokhoz került a birtok. Ádám,,, az 1700-as évek végén 141 P kifizette Stegnernek a zálogöszszeget, és elfoglalta a kastélyt és a birtokot. 382 A királyi megerősítő adomány az 1802. évben született, így igazán csak Ádám,,, fia, Ádám,,, Ö 141 • 212 élvezhette a gazdag birtok előnyeit.' 83 Ádám, ]2 unokaöccse, Ödön, ]6 kezdte építeni 1830 körül a község közelében fekvő gyógyfürdőt. 384 Ödön,,, 1860 körül tönkrez 16 ment, és a birtokot, a kastélyt és a híres óriás pincét (Szirmay címer van a bejáraton) árverésen mostohafia Ferenczy Elek vette meg, aki később eladta báró Waldbott Frigyesnek. Waldbott a gyógyfürdőt „díszesen" újjáépítette. 385 Térjünk vissza Borsod vármegyébe az ősi birtokra, Szirmára. Mint említettük, kezdetben a Szirmayak közösen gazdálkodtak Szirmán, és a jövedelmet elosztották egymás közt. Az 1500-as évek közepén három egyenlő rész alakult ki a három Szirmay család között: Mihály 41 három fia Mihály 4S , György 49 és Pál , „magtalanok" voltak, águk kihalt, Szirma őket illető része visszaszállt a királyi udvarra. A másik két rész István 47 két fiához, Istvánhoz., és Mihályhoz került. István., részén Péter végrendelete alapján István 64 105. kép Erdőbénye-Szirmay (Rákóczi) kastély 2005 ,s- uo. 41.p. 181 uo. 41.p. 384 uo. 385 uo. 41.p.
