Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A család birtokai, kastélyai
használták és működtették a vagyont. 1680-ban osztották újra a közben további földekkel gyarapodott birtokokat. DIVISIO BONORUM Stephani, Nicolai, Pétre et Andrea Szirmay Anno 1680 96. kép Pazdics-Szirmay kastély az 1800-as években címmel Eperjesen írt jegyzőkönyv elején megállapodnak, hogy édesanyjuk, Lipóczy Keczer Anna élete végéig használja a pazdicsi kastélyt. Halála után a kastélyt István 64 örökölte annak ellenére, hogy Péter 58 végakarata szerint a legfiatalabb Szirmayt, Andrást^ illetné meg, de a kastély állapota felújítást igényel, és erre legalkalmasabb István. A kastélyt „romlott és elpusztult mivoltára nézve az atyafiak 8000 forintra becsültetvén", István,, két-két ezer forinttal kiváltotta három öccsét 64 a kastély „portiójából". Péter 67 a korábban örökölt falvakon és földeken kívül megkapta Kápolna, Németi, Fügéd, Szurdok, Tarczal, Onga stb. falvakat, illetve földeket. András 68 Nagytarna, Vinna, Krivostyán, Náthafalva, Lasztomér faluk, illetve földek birtokosa lett. 356 Az osztozkodáson érződik, hogy István diktátuma volt, és a három öcs nem mert ellentmondani az akkor már nagytekintélyű politikus és gazdag birtokos bátynak. András naplójában több helyen írt Istvánnal 64 való rossz viszonyáról. 1695-ben leírta egy veszekedését Istvánnal. 1697-ben sértődötten írta: István kibolygatott a Pazdicsi kastélyból és a szinnyei részt is elvette.1 1698ban András a topolyokai birtokán, 1699-ben a nagymihályi kastélyban lakott. 171 l-ben az akkor már gróf Sz. István 64 is végrendelkezett. Fogadott fiára, a Szirmay nevet fölvevő Dessewffy Tamásra hagyta Szirma falu harmadrészét, szentmihályi kőházát, Sáros, Szepes vármegyei földeket, házakat. Borsodban Szirmabesenyőt, Sajókeresztúrt, Kelecsényt, Arnót OSZK Kézirattár Fol. Hung. 1245 jelű kéziratgyűjtemény 20.p. OSZK Kézirattár Szirmay András naplója 1680-1713 Oct. Hung. 633
