Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
A nemességszerzők, és a család egyik ágának Szabolcs vármegyébe költözése
nak a leánya volt! A perben szó esett még Jósa Jánosról és Jósa Gáspárról is, akik sokáig éltek Kemecse faluban, és Kemecsey Ferenc rokonai voltak. Sok fejtörést okozott, hogy valóban a németszogyeni rokonsághoz tartozó Jósakról van-e szó ebben az iratban. A jobbágyok vallomásában olyan kijelentésekre bukkantunk, amelyek egyértelműen bizonyítják a rokoni kapcsolatokat. Orosz Márton, Kemecsey Mihály jobbágya szerint Jósa Péter Kemecsey Ferencet „bátyámnak" szólította, és Kemecse faluban éppen Ferenc után „valóságra birtak". Mások azt vallották, hogy Jósa Jánosnak 6 házhely jutott Kemecsén, bár többen nem tudtak a Jósa-birtoklásról, vagy arról számoltak be, hogy a Jósakat a Kemecseyek segítették a faluban való megtelepedésben és birtoklásban. Seges Ambrus azt vallotta, hogy azért volt lövöldözés a mezőn, és azért kergette Kemecsey László Jósa Jánost, mert ez utóbbi „attyafinak mondotta magát". Nagy Máté vallomásából azt is megtudtuk, hogy később a Jósak nem maradtak adósai a Kemecseyeknek, mert katonákkal ütöttek rajtuk, akiknek 6 Ft „nyargalási pénzt" fizettek. A Jósakat egyöntetűen „vitézlő" titulussal illették, ami egyértelműen nemesi származásukra utal. Az iratban egyébként feltűnt Jósa Péter kétségtelenül a Németszőgyénben maradt Jósak egyik leszármazottja volt. A 17. század végén többször említett s Kemecse faluban lakó Jósa László - aki ugyanabban a kisvárdai járásban lakott, mint a többi Jósa nevét további forrásokban nem találtuk meg, vele eltűnt a Szabolcsban maradt István, ! ága. (A szövegben olvashatunk több olyan Jósa családnevű személyről, akiket nem vettünk fel a nemzedékrendi táblázatba, és nem láttunk el alsó indexszel. Ezekben az esetekben bizonytalan hozzátartozókról van szó, de a bizonytalansági tényező oly nagy, hogy nem lett volna értelme a családba való beillesztésnek.) Bizonyosnak vesszük, hogy Jósa Istvánnak,, leszármazói nem maradtak sokáig Szabolcs vármegyében. Valószínűnek tartjuk, hogy István 31 korábban elköltözött innen, Nagykőrösön telepedett le, és gyermekei is ott találtak új otthonra. A nagykőrösi kapcsolódást bizonyítja egy 1649-ben kelt megbízás, amelyben Jósa Mihály gyermekei nevében pert kezdett a Nagykőrösön lakó Szabó Mihály és István ellen, akiknek nemességét nem ismerte el. 45 Ez a perlekedés tovább folytatódott, maga Jósa Páter vitte tovább azt, ő sem ismerte el Szabó Mihály, Szabó András és Szabó ZsuLeleszi Lt, 5005. doboz.
