Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A Dunántúlon maradt Jósák

tek döntő többségében már mint Jósak szerepeltek,

118 utódaik névhasználatából pedig már teljesen elkopott a Varga családnév. A Varga család többi ága azonban pert kezdett ellenük az 1609-ben szerzett Varga - nemesi oklevél kezükhöz történő kiszolgáltatásáért, amit a „Jósak" maguknál tartottak. A per még a 19. században is folyt. Esztergom vármegye elöljárói alapos munkát végeztek. Először is megvizsgálták, hogy valós-e a Varga család nemessége,"

9 majd miután azt bizonyítottnak találták, vizsgálat tárgyává tették, hogyan került nemesi levél a „Jósakhoz". Egy 1774. február 8-án kelt tanúvallomási jegyzőkönyv szerint a Vargák nemesi levelét „Szögyénben Nemes Esztergom Varmegyéi helységben lakozó valami Jósa família által ki csa/atatván Armalis Levele ugy sikkasztatott el".

120

. Ugyanebben az évben július 7-én a per tovább folytatódott, mivel újabb adatok kerültek nyilvánosságra. Ekkor már azt is vizsgálták, hogy az 1730-as években mi is történt pontosan Jósa Orbán házában? Az első kérdés így hangzott: „ Igaz-e hogy ezelőtt circiter 40 Esztendővel Menyhartiak Vargha avagy Jósa Uramiék leveleit erőszakkal ell vitték... " Gyurkovics Márton németszogyeni lakos vallomásában elmondta, hogy a németszogyeni kúriájában élő Varga vagy Jósa Orbánné éppen a templomban volt, amikor Menyhárt Sándor, József és János a házára törtek, és nemesi levelét elvitték.

121 Számunkra az 1774-es vizsgálatok egyik legfontosabb irata április 11-én került lejegyzésre Szögyénben. Ekkor „Jósa" András unokáira vonatkozó kérdéseket tettek fel, vizsgálat alá vették származásukat, nemességük eredetét. A negyedik kérdésben pedig azt firtatták, hogy Emlékeznek é tovab arulis az tanú hogy Jósa Uramiék Elei két Nevel Neveztettek, tudnaillik holl Varga, holl Jósa Nevel? "

I22 A megkérdezettek tanúvallomásai más fontos adattal is szolgáltak. Például, hogy a „kuruc háborúban" „Jósa" Andrásnak két fia is „el veszet", valószínűleg István és László. A tanúk egyöntetűen állították, hogy „Jósa uramiék" nemessége valós, „mindenkor Királyi Nemes Szabadságban éltek". Az egyik tanú vallomásából (Bene Mihály) tudni, hogy az - egykori németszogyeni Jósa család - aradi és bélai birtokai ekkor már „Jósa" Mik119 U.o. 84-85. f. 120 U.o. 39-40. f. 121 U.o. 216-217. ff. 122 U.o. 227-229.ÍF.