Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A Dunántúlon maradt Jósák

leszármazásuk adatolására. Ezzel együtt az is valószínűsíthető - mint később látni fogjuk -, hogy a németszogyeni Jósak dunántúli és északnyugatmagyarországi ága a 18. század elején véglegesen kihalt. Láttuk, hogy a nemességszerző Antalnak

|7 három fia volt, közülük Miklós^, leszármazói keletre költöztek. Albert

19 és György utódainak nagy része eredeti lakhelyén maradt; néhány Jósa a Dunántúlról felbukkant Szabolcs vármegyében a 17. század közepén. Jósa Albert

19 ága már fiával kihalt. Albertnek két gyermeke volt: Judit,, és Albert,, (* 1600 11664). Juditot,, egy régi szabolcsi család sarja, Kemecsey László vette nőül. Albert,, valószínűleg utódok nélkül halt meg, halálának körülményeiről annyit tudunk, hogy Gerencsér falu mellett német katonák ölték meg. A későbbiekben Jósa Judit,, küzdelmet folytatott testvére hagyatékáért.

101 György,

() ága szerteágazóbb, és érdekes történelmi adatokkal is szolgál számunkra. A fennmaradt családfán csupán egyetlen fiát, Bálintot, jelölték, akiről annyit lehet tudni, hogy Nyitra megyében lakott. Lehetséges, hogy személye azonos a források által verebélyi Jósa Bálintnak nevezett személlyel. Bálintnak,

4 három fiáról tudunk: Istvánról, Györgyről és Pálról,

7

. Pálnak,

7 Lakatos Judittól két leánya született, Katalin és Judit . Katalinnak két férje volt Horváth István, majd Tolnay István. Jósa Judit Szabó Mátyáshoz ment feleségül, tőle származott Szabó Mózes. Szabó Mózes nevét azért kell megemlítenünk, mert a Rákóczi-szabadságharc alatt nem mással állt szemben Jósa Pál,

7 örökségéért, mint Pál,

7 özvegyének, Lakatos Juditnak második férjével, „Vak" Bottyán Jánossal! Bottyán mint szegény sorú katona a tehetős özvegyet 1669-ben vette feleségül, akivel vagyont is kapott, többek között a mai Esztergomban Bottyán háznak nevezett épületet. A tábornoknak alaposan meggyült a baja a Jósa örökösökkel, köztük Szabó Mózessel. Szabó Mózes pedig igencsak siettette az őt illető javak megszerzését, és mint Bottyán János egyik kedvence, minden helyen megpróbálta érdekeit érvényesíteni. Az ízig-vérig kuruc Szabó mindvégig kitartott Rákóczi mellett. Örökségéért azonban a legfelsőbb szintig elment. Bercsényi Miklós írta II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a következőket: „Szabó Mojzest és 101 Prímási Levéltár, Lib. 19. 3. f., 1664.