Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A nemességszerzés –A németszőgyéni és a bánháziak címere

rűsített változatait használták. A Siebmacher-féle címergyűjteményben még egy címer található, amelyet a kötet szintén németszogyeni Jósa címernek tartót, s amit a fényeslitkei templomban lehetett megtalálni. Amint azt a későbbiekben olvasni fogjuk, a 19. században kapcsolatba kerültek egymással a németszogyeni és a nagybányai Jósak; utóbbiak úgy gondolták, hogy rokoni szálak fűzik egymáshoz őket. Ez a rokonság erősen megkérdőjelezhető, bár a nagybányai Jósa család ne7. kép A jósa Károly és Péter által használt mesítése utáni egy generáció nagybányai jósa címer leszármazása bizonytalan, így lehetséges a szájhagyománynak némi alapot adnunk. Kutatásainkkal, forrásokon alapuló tényekkel azonban rokonságukat nem tudtuk alátámasztani. Nagybányai Jósa Károly és Jósa Péter által az 1800-as évek elején használt címer: álló kerek talpú pajzs kék mezejében, zöld talajon jobbra lépő fehér lovon kék dolmányú vörös fövegü lovas sárga csizmában, a jobb sarokban ezüst holdsarló, a balban hatágú sárga csillag kíséretében; a lovas felemelt jobbjában balra ívelő görbe kard, baljával a gyeplőt tartja. Sisak: jobbra fordult nyitott sisak koronával. Sisakdísz: koronába könyöklő páncélos jobb kar, markában arany keresztvasú balra ívelő görbe kard, csúcsán zöld levélkoszorú. Takarók: vörös - ezüst.