Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A németszőgyéni Jósák és nagybányai Jósa András kapcsolata. Németszőgyéni – nagybányai rokonság?

Történt ugyanis, hogy a könyv egyik szerzőjének, ifjabb Jósa Miklósnak, édesapja, idősebb Jósa Miklós

]07

, éppen a múzeum nagytermében lévő Jósa Andrásról készült festmény előtt állt. A hasonlóság a két arcvonás között megdöbbentő volt! Előszedtük tehát újra a nagybányai Jósakra vonatkozó anyagunkat, és a fejezet megírása mellett döntöttünk, minden konklúzió levonása, vagy a nagybányai Jósaknak a németszogyeni ágba való beillesztésének kísérlete nélkül. A nagybányai Jósáék nemes52. kép Idősebb Jósa Miklós dr. Jósa András ségSZCrzése kétségbevonhatatlan festménye előtt 2004. december l-jén tény 1688-ban, I. Lipót császár és király Jósa János nagybányai lakosnak, feleségének, Bátt Juditnak, és gyermekeiknek, Mihálynak és Katalinnak nemességet adományozott. Az oklevél szövege szerint az uralkodó a nemtelenek sorából országos nemessé avatta Jósa Jánost annak hűségéért és szolgálataiért. Többet megtudunk egy 1756-ban keletkezett tanúvallomási jegyzőkönyvből, amely Jósa Jánosnak és leszármazottainak nemességét vizsgálta. Ebből kiderült, hogy János a nagybányai katonai szolgálatot otthagyván, az Esztergom megyei Bajnára települt át. Egy kérdés - szerintünk - mindenkiben azonnal felvetődik. Egy Nagybányán (ma Baia Mare - Románia) született ember, aki egész életében Magyarország keleti területein élt és katonáskodott, miért éppen egy 300 kilométerre nyugatra lévő kis településre ment lakni? Miért elégedett meg egy, az akkori mércével mérve „modern" szabad királyi város katona-polgára a poros bajnai élettel? E kérdésekre pontos választ nem tudunk adni, ténylegesen sok oka lehetett, csak szeretnénk remélni, hogy talán az okok között szerepelhetett a rokonok közelségébe való visszaköltözés. Tény, hogy