Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A Jósa család a 20. században

köszönhetően nem adta át a vagyont az árvaszéknek, félve az esetleges nyilas hatalomátvételtől. Félelme beigazolódott; ahogy írta: a „nyilasok 1944-ben csakugyan uralomra kerültek s 1944 decemberében - miként az előrelátható volt - már el is menekültek az országból, magukkal vivén kölföldre többek között az árvaszéki letéteket is ". A sors ezekben az időkben kegyetlenül bánt a Jósa családdal, meghalt az orosz munkatáborban Jósa Jenő

%

, elvesztek a lakásuk pincéjében elásott értékek, odalett a Jósa levéltár, és szintén megsemmisült Jósa Béla

Q3 Ráday utcai lakása is egy bombatámadás következtében. Amint írásának harmadik részében megállapította, a „Magyar Népköztársaság alkotmányának 9§-a szerint „a népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka'

1

, ebből pedig alaposan kijutott 1945 után az egész családnak. A Jósa család a 20. században Jósa Jenő

gl és Mészáros Georgina fiától, Jenő Györgytől származik a ma is élő és virágzó Jósa família két oldalága. Az idősebbik oldalág Jenőé

%

, az ifjabbik pedig Lászlóé

t)y

. Ma jelenleg mindkét ágon 3-3 férfi él. Mielőtt megismernénk a 20. századi leszármazókat, nézzük meg, hogy alakult Jenő György

9() családjának a sorsa. Jósa Jenőnek

t)0 Vályán Olgával (f 1953. január 8.) kötött házasságából nyolc gyermek született: Margit Mária (*1902. november 6. "["1964. június 29.), Olga Mária

95 (*1904. április 1 1 ., Kispest f 1 929. május 3., Budapest), Jenő

96 (* 1906. március 28., Budapest 11945. április 4. vagy 5., Makó), Georgina (*1910. április 10. 11982. november 7.), Tlona

98 (*1912. február 5. 1*1912. április 25.), László

99 (*1915. augusztus 3. f?), Miklós

100 (*1917. szeptember 13., Budapest 11918. június 2., Budapest), Sarolta,,,, 35. kép Jósa László és családj