Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A családtörténetet kutató Jósa György

fényképfelvételeket készíttettem. Arcképeiket, melyek szét voltak szórva, rokonok, ismerősök, harcitoknál, a legnagyobb áldozatokkal szedegettem össze. - Elutaztam értük Egerbe, Pétervásárára, Hódmezővásárhelyre, Nagykátára, Vácra, Gödöllőre, s eltekintve az utazási költségektől, aján­dék és emléktárgyakat adtam érettük viszonzásul, de nemcsak e formában, de sokszor pénzbeli összegeket is, hogy az iratokon kívül képeket - ereklyé­ket - porcellánokat, mint ősi ereklyéinket visszaszerezzem. Elhunyt Dédnagynéném Fogler Jánosné született felsőszopori Kovács Máriától több régi ezüsttárgyat kaptam ajándékba, úgyszintén Szilágyi Gábor rokonomtól közös ükapánk testvére Bengyel György - nagyprépost portréját. - Lefestettem boldogult Szüleimet ifjú mátkaságuk idejéből, úgyszintén később ezüstlakodalmuk alkalmával felötlött diszmagyarjaikban, úgyszintén Jósa nagyszüleink - szépen csoportosítottam továbbá apai és anyai ágon való őseink és azok leszármazottainak egyes korszakok és ivadékok szerinti családi képeit; vettem nekik valódi antik kereteket, me­lyekbe belefoglaltattam külön-külön egyeseket a családjaikkal együtt. - Úgyszintén a levelesláda fedőlapján elhelyezett arckép-gyűjteményt, me­lyet magam szereztem s állítottam össze, ügyelve, hogy mindegyike szép, - korhű, hozzáillő keretben legyen elhelyezve a kis reteszben mindegyik mellett levő saját és általa használt pecsétnyomójával. Rokonaimtól időközben kapott kisebb emlékeket is mind a ládában he­lyeztem el, azonfelül sokban sokkal pótoltam, átadva végleges rendelteté­sének, megnyugodva, hogy Szüleim óhajtását teljesítettem, s végtelen fá­radozás, mérhetetlen áldozatok - keserű önmegtagadás és lelki küzdelmek árán célt értem és családi irattárunkat és ereklyéinket mint kizárólagos és egyesegyedül jogos tulajdonomat ugy biztosítottam, hogy annak hasznát még századok múlva is lássák, élvezhessék, módot nyújtva egyben azt gyarapítani - művelni Isten segítségével. Befejezésül megemlítem, hogy ezen nemes - nehéz munkámban senki sem támogatott sem tanács, sem erkölcsi vagy agyagi hozzájárulással - senkitől útmutatást, buzdítást, vagy elismerést soha nem kaptam. Ezen ömagamat igazoló iratot végleges megőrzésre ugyancsak a Jósa Család Levéltárába teszem le ma 1934. május 8.-án Szent Mihály Főan­gyal nevenapján - kinek segedelmét kérem ezen okirat és a levéltár fenn­maradására azzal, hogy ugy a letéti okirat - valamint a letéteményezés

Next

/
Thumbnails
Contents