Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

Elöljáróban – Egy családtörténeti kutatás margójára

rösön, Esztergomban, Sátoraljaújhelyen és Nyíregyházán is. Számos kérdésre még mindig nem találtuk meg a választ a megmaradt és megismert forrásokban - ezt reményeink szerint majd megteszi helyettünk az utókor-, mégis olyan családtörténeti munkát sikerült írnunk, amely kerek egészében mutatja be a németszogyeni és bánházi Jósa családot. Nagy figyelmet szenteltünk a rokon családok, a leányágak leszármazóira is, mivel több esetben nagyon fontos szerepet kaptak a család életében. Mindkettőnk nevében kívánok az olvasónak jó szórakozást és böngészést a nevek rengetegében! Dr. Ulrich Attila Nyíregyháza, 2004. december 9. A motiváció tehát megvolt mindkettőnk részéről, kutattunk is terveinknek megfelelően. Ekkor még nem gondoltuk, hogy majd egyszer könyv lehet munkánkból, lényegében közös vállalkozásunk „hobbiként" indult. 2003-ban adódott egy alkalom, amely gyökeresen megváltoztatta terveinket is. Történt egy régiós múzeumi találkozón a Sóstói Múzeumfaluban, hogy összefutottam Pozsonyi Józseffel, akinek már ekkor megjelent a Semseyekről írt kitűnő könyve. Elmondta, hogy a kötettel egy családtörténeti sorozatot indít, és így csillant fel annak a lehetősége, hogy a németszogyeni Jósa család történetét könyv alakban is megörökíthetjük. Kutatásaink alapját Jósa György genealógiai táblái képezték, amelyek adatai - kutatásaink szerint - több helyen pontatlannak bizonyultak. Természetesen ez nem von le semmit áldozatos gyűjtőmunkája értékéből. A legnagyobb problémánk az volt, hogy szembe kellett néznünk a ténnyel, hogy a családi levéltár 4000 irata és adománytárgyai a II. világháborúban a tűz martalékává váltak. Csupán egyetlen Lajstromkönyv maradt a család tulajdonában, de az csak rövid megjegyzéseket tartalmaz a Nemzeti Múzeum Levéltári Uszályába beadott iratokról. Nem maradt más választásunk, utána kellett néznünk Jósa György genealógiai táblázata helyességének. Ez sajnos több ponton nem sikerült. Gátolt minket ebben egyrészt az, hogy Trianonnal a család ősi fészke és birtokai is határon kívülre kerültek. Másrészt szembe kellett néznünk azzal is, hogy a Jósa család középbirtokosi