Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A családi címer problémaköre

a Csák-nemzetség más tagjai használtak. A most bemutatásra kerülők közül időben a legkorábbi egy „S. (Sigillum) Demetri magistri" köriratú pecsét, melynek kerek mezejét - heraldikailag - balra fordult, ágaskodó oroszlán tölti ki. A pecsét birtokosa valószínűleg a Karácsonyi János által „Ugodi"-nak nevezett ágon található Demeter (aki az 1217 és 1233 közötti időszakban valamikor vasi és pozsonyi ispán volt) lehetett.

529 A következő pecsét Csák Péter nádor - a híres-hírhedt Csák Máté apja - 1279-ből fennmaradt pecsétje, amelyen igen jól kidolgozott, az előbbihez hasonló ágaskodó oroszlán látható, ezúttal jobbra fordulva.

530 Ő az a Csák Péter, kiről IV. Kun László király (1272-1290) egy 1274-es oklevélben a következő elismerő szavakat mondja: „Midőn a mi legkegyelmesebb atyánk az országát ért jogtalanságok miatt Bulgáriában hadba szállt, akkor Péter mester a leselkedő halálfélelmét elűzve, mint erős oroszlán - melynek jelképét zászlóján viselte - a bolgárok csatasorai ellen harcolva nagyszerű győzelmet aratott"

521 Vagyis az oroszlán mint nemzetségi jelkép ekkorra már egyértelmű „azonosítója" lett a Csák-nemzetségnek. Még egy pecsétről ejtsünk szót, mégpedig Ugrin országbíró fiának, Pousnak 1304-ből származó pecsétjéről, melynek háromszög alakú pajzsán stilizált oroszlán látható, ágaskodó helyzetben, fején koronával és a koronán álló, kezében kardot tartó Mihály arkangyallal.

532 E három pecsét, az idézett oklevélrészlet, valamint a vértesszentkereszti templomrom korábban ismertetett oroszlánábrázolása arra enged következtetni, hogy a Csák-nemzetség az oroszlánt használta jelképeként, a 13. században többnyire ágaskodó helyzetben. Nagyjából ugyanezen adatokból táplálkozhatott a Siebmacher címerkönyv, midőn a Csákok címereként egy heraldikailag jobbra tekintő, koronát viselő oroszlánt - „nach links schreitender, gekrönter Löwe" - mutat be.

533 529 Karácsonyi 1203-1204.pp. 530 Kristó 27.p. 531 Karácsonyi 1203.

p., Bertényi Iván: Kis magyar címertan, Gondolat, Budapest, 1983., 61.

p., Fejér V/ 2. 174.p., Turul 1938/1. 7-25.p. - „cum idem carissimus pater noster im Bulgáriám pro pulsandis iniuris regni sui insultum facérét: idem magister Petrus ut leo fortissimus, cuius et iudicia gessit in vexilla, postposito timore mortis imminentis in adversa Bulgarorum acei militans, victoriam magniíicam reportavit" 532 Karácsonyi 1204.p. 533 , ... J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch IV/15., Gsergheői Géza: Der Adel von Ungarn I., Nürnberg, 1893. - a továbbiakban: Siebmacher címerkönyv - , 95-96.

pp.