Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

Karddal és tollal a haza szolgálatában

a Dunántúl ma is élő jelképévé vált, és bár életmódjában, gondolkodásában az ósdinak tűnő nemesi „táblabíró-világ" is tovább élt, költészete, szervezőkészsége, munkabírása, a sok tekintetben a reformkori eszmékkel rokon nézetei nyomán méltán övezte (és övezi ma is) tisztelet nevét Sümegen és környékén. Halála után egy héttel az alispán e szavakkal méltatta Kisfaludy Sándort

219

: „Megyénk egy igen lelkes tagját, lelkes hazafit és hazánk koszorús költőjét ragadta el a halál, aki a nemzeti nyelvnek mívelésére jeles költői munkáival oly sokat tett."

48& Az Akadémián Toldy Ferenc tartott gyászbeszédet 1844. november 18-án. Szinte valamennyi északdunántúli városban, faluban találunk róla elnevezett teret, iskolát, mint ahogy számtalan szobor is őrzi emlékét. Az elsők közé tartozott a Balatonfüreden 1860. június 11-én felavatott ércszobor (felirata: „Kisfaludy Sándornak Zalamegye tisztelői"), amelyet 1877. május 20-án Vay Miklós által formázott kőszoborral váltottak fel.

489 Sírját a sümegi temetőben eredetileg csak egy egyszerű fakereszt jelezte, melyet még Jókai Mór rajzolt le 1858-ban. A sír kétoldalára Sándor

2l9 unokaöccsének, Móricnak

2

_. néhány évesen elhunyt gyermekeit, Tivadart

3()6 és Elvirát

20S temették. 1870-ben aztán - többek között Arany János, Toldy Ferenc, Erzsébet királyné, Andrássy Gyula, Eötvös József adakozásából - Gerenday 32. kép Kisfaludy Sándor második felesége, Vajda Amália síremléke a sümegi temetőben 488 uo. 348.p. 489 c • . A

~

A Szinnyei 424.p.