Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
Alispánok és várkapitányok Mohácstól a Rákóczi-szabadságharcig
korábbi határozatát. 292 Az immáron évtizede húzódó pert végül 1648-ban zárták le, mikor az alispáni bíróság a győri püspökség kérésére végrehajtást eszközölt a Kisfaludy család rovására. 293 A família legjelentősebb tagja ekkortájt Kisfaludy István volt (lásd az V. számú leszármazási táblát), akit 1637. január 12-én választott meg Vas vármegye az elhunyt Rajky Ádám helyett alispánnak. Két alkalommal - 1638. június 14én, majd 1641. március 11-én - is megerősítették hivatalában, ám a második esetben már nem önszántából maradt alispán, hanem a vármegye nemeseinek kérésére. 294 István 105 életét többi testvéréhez képest valamivel jobban ismerjük, amiben nyilván az alispáni cím is közrejátszik. Első felesége Bocskay Borbála volt, aki négy gyermekkel ajándékozta meg: Ádámmal 12 , Katalinnal 123 , Borbálával ]24 és Gáborral 12S . Második házasságát Gréczy Annával kötötte még 1639 tájékán, akitől szintén négy utóda született, Éva 126 , István 127 , Mária ]28 és Mózes 129 (Egyébként Gréczy Anna nevével számos esetben találkozunk majd, özvegyként ugyanis állandó résztvevője volt a családi birtokügyeknek). Az alispáni tisztség mellett a földesúri teendők és a birtokok sorsa is István l05 vállán nyugodott. 1639-ben például 100 tallért és 50 fillért fizetett alsószilvágyi Szilvágyi István és rokonai számára, akik ezért Csánigon három jobbágytelket örökítettek el neki. 295 Egy 1642. május 6-án, Szentmiklóson kelt levélből újabb birtokgyarapodásról értesülünk. Eszerint Horvát Mihály és mostohaanyja, Horváth Máténé a szentmiklósi hegyen lévő, Kisfaludy István lü5 és Beke Zsigmond birtoka Kisfalud 16. kép Kisfalud település címere MOL P 430/6. cs., 1642/I./14., Vas vármegye közgyűlései II., 230.p. MOL P 430/6. cs., 1648/1. Vas vármegye közgyűlései IL, 211., 214., 222.pp. MOL P 430/6. cs., 1639/5.
