Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
Alispánok és várkapitányok Mohácstól a Rákóczi-szabadságharcig
alól mentesített személy volt a kezén. 216 A laki jószágot közösen birtokolta testvéreivel, így ennek csak egy része volt valójában az ő tulajdona. Sopron vármegyében négy faluban is bírt területeket. Agyagoson (ma: Agyagosszergény, Kapuvár mellett, Győr-Moson-Sopron megye) Ládonyi Demeterrel együtt nyolc porta, négy zsellér, két újonnan benépesült jobbágytelek és egy adómentesített személy ura volt, 217 míg Gyóróban (ma: Gyóró, Miháliytól délnyugatra, Győr-Moson-Sopron megye) hat porta, három zsellér, két szolga, három új telek és egy, adófizetés alól mentes személy tartozott hatósága alá. Kisfaludon két jobbágyportával, öt zsellérrel, két szolgával és egy adómentes emberrel rendelkezett, Mihályiban pedig egy, szegénysége miatt adókedvezményes jobbággyal. 218 Végül Győr vármegye területén, pontosabban Csitvándon (ma: Csikvánd, Csornától délkeletre, Győr-Moson-Sopron megye) két jobbágyporta szerepelt a neve mellett. Összes ismert - és az előbbiekben felsorolt - birtoka 25,5 portát (a fél jobbágyporta a laki jószág testvéreivel közös birtoklása nyomán keletkezett), 18 zsellért, 7,5 újonnan létrehozott jobbágytelket, öt szolgát, egy iparost, két allodiális telket és öt adókedvezményes avagy adót nem fizető személyt tett ki. Érdekes problémát vet fel két előbb említett adatunk, amelyek szerint 1543-tól már ő volt Kisfalud egyedüli ura, ugyanakkor 1549-ben e faluban csak két jobbágyportával, öt zsellérrel és néhány szolgával rendelkezett. Megoldásként két lehetőség kínálkozik: vagy e néhány év alatt más is szerzett itt jószágokat, vagy pedig ezekben az években Kisfaludon csupán ennyi jobbágyporta állt. Az oklevelek alapján valószínűsíthető, hogy Pál ys 1560 körül fejezte be életét, és halála után a család anyagilag meggyengült, újra előtérbe kerültek az ellenségeskedések. A Kisfaludon lévő birtokot PáL 5 húgai, Borbála 76 (Újszászy Györgyné) és Ilona 77 (Niczky Ferencné) kezén találjuk az 1560-as évek folyamán, ám a többi jószág feletti osztozkodás már korántsem volt problémamentes. 1563-ban Kisfaludy Benedek y3 ugyanis pert kezdett, hogy megakadályozza a nővéreket osztályrészük megszerMagyarország birtokviszonyai a 16. század közepén - a továbbiakban: Mo. birtokviszonyai - II., szerk.: Maksay Ferenc, Akadémiai kiadó, Budapest, 1990., 879.p. Mo. birtokviszonyai II., 666.p. uo. 669-670.pp.
