Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
A Kisfaludy család a vegyesházi királyok idején
meg. 158 Hitelesebb képet tudunk alkotni, ha Bogdán István régi földmértékekkel kapcsolatos kutatásait is figyelembe vesszük. Az ő adatai szerint egy öl tíz királyi láb, azaz 3,126 méter. 159 Mivel a királyi hold mértéke nála is 72-szer 12 királyi öl, 160 így könnyen kiszámítható, hogy egy királyi eke 126,63 hektár. 161 A Mihályiban és Linkóháton lefoglalt földek területe tehát kb. 253,26 hektárt tett ki. Szentandráson a Kisfaludyak birtokába adták a Rábca helyi szakaszát, a kőtemplomot (ezúttal toronnyal...), a szántókat és réteket, összesen mintegy 100 királyi holdnyit. Székáson 40 holdat, Gyármánföldén nagyjából ugyanennyit tett ki a lefoglalt birtokok területe. így az összes, Kisfaludyak kezébe jutó jószág mintegy 405 hektárra, azaz több mint 4 km 2-re terjedt ki. Linkóháti Péter, az ítélet kárvallottja ekkor éppen a törökök ellen harcolt Rozgonyi István temesi ispán oldalán, és hiába kérte a bírói döntés elhalasztását. Az uralkodó azonban 1438. március 5-én elrendelte a perújratárgyalást. 162 A csalódott Kisfaludyak ezt már nem várták meg, és türelmetlenségük miatt súlyos hibát követtek el: berontottak Linkóháti Péter mihályi birtokára, összetörték bútorait, elhajtották sertéseit és barmait. Időközben Habsburg Albert lépett a magyar trónra, és rögvest elrendelte, hogy Kisfaludy Antal 28 és Miklós, 5 jelenjen meg a királyi bíróságon. Az idézést a győri káptalan tudatta az érintettekkel. 163 1438. június 26-án Héderváry Lőrinc nádor előtt a két berendelt Kisfaludyunokatestvér, illetve Linkóháti Péter,., Ugrin János 47 , Mihályi Benedek_ 2 és Csák László 53 békés úton megegyeztek a vitás kérdésekben. A Mihályiak lemondtak Szentandrás, Székás, Lak és Csánig feléről, ám a korábban veszni látszó többi jószágot megtartották. 164 A szerződés értelmében Lak és Szentandrás déli, Székás és Csánig északi része lett a Kisfaludy család tulajdona. A béke azonban nem bizonyult tartósnak a famíliák között, Hercegh 29.p. 159 Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. - a továbbiakban: Bogdán - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990., 182.p. 160 Bogdán 318.p. 161 Bogdán 268.p. 162 MOL DL 61533, Sopron Oki. tár II. 279.p. 163 Sopron Oki. tár II. 282.p. 164 Hercegh 29.p., Sopron Oki. tár II. 286.p.
