Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludyak ősei: a Csákok

innét eredezteti nevét.

92 A rákövetkező évben a három még élő testvér megosztozott az eddig közösen igazgatott Sopron vármegyei jószágokon. Az egyezség értelmében a Rábaközben elhelyezkedő települések közül Mihályi Jánosé

6

, míg Kázmér Lőrincé

5 és Márké

? lett (így vált később Kázmér, azaz Kisfalud a Lőrinctől

5 eredő ág családnevévé).

93 Még mindig 1255-öt írtak, amikor a három testvér közös erővel szerzett meg tíz ezüst márkáért egy földet Kisfalud közelében, a Rábca mellett a Tomaj-nemzetség két tagjától. Az „üzletfelek" - Tomaj-nembeli János fiai, Kelemen és Kázmér - az oklevél szerint kázméri részbirtokukat (mely Lőrinc, birtokai között fekszik) és az Endefalvának nevezett jószágot adták el Miklós

3 ispán fiainak.

94 Az említett földek visszaszerzésére bő egy évtized elteltével a Tomaj-nembeliek minden követ megmozgattak, úgyhogy Lőrinc

s és öccsei csak az adásvételről szóló oklevél felmutatásával tudták jogos jussukat megóvni.

95 Utóbbi eseményről egy 1266-os keltezésű oklevélből értesülünk, eszerint Tomaj-nembeli Tyla és János fia Kelemen (valószínűleg ugyanaz, aki az 1255-ös adásvétel nyélbeütésekor is jelen volt) beperelte a három testvért, mondván, azok jogtalanul foglalták el az ő kázméri örökbirtokukat. A megvádoltak válaszképpen Imre király 1198-as adománylevelére hivatkoztak, amelyben ősük, Ugrin

2 megkapta Mihályi falut, továbbá igazolták, hogy akkoriban szerezte meg ugyanő Kázmért is, magánosoktól. Ezt követően a felperesi keresetet elutasították a királyné udvarbírái. Egyébként az alperesek közül Lőrinc

5 nagyobbik öccse, János

6 ekkor már nős ember volt, amint azt egy 1258-as oklevél is bizonyítja, amelyet a győri káptalan állított ki, s ebben az Osl nemzetség jeles tagja, Herbord ispán leánya, Kata úgy szerepel, mint János

6 felesége.

96 Mikor a legkisebb fiú, Márk

7 elérte nagykorúságát, újra osztozkodtak a fivérek, és Mihályi falu egy része ekkor Márké

y lett.

97 A leszármazási Karácsonyi 335.

p., Fejér IV/2., Buda, 1829., 226.p. - „...que prius terra generacionis Gútkeled dicitur extitisse..." MOL DL 61144, Turul 1896/2. 54.

p., Karácsonyi 335.p., Fejér IV/2. 334.p. Fejér IV/2. 335.p. Karácsonyi 335.p. H. O. V. 30.p., Karácsonyi 330.

p., Turul 1896/2. 55.p. - „.. .comes Herbordus filius comitis Osl. filie sue nomine Kata, uxoris videlicet Johannis, filii Nycolai de genere Chaak..."