Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludyak ősei: a Csákok

Miklós

3 halála után kiállított oklevél tanúsága szerint Lőrincet

s és Jánost

6 arra kötelezte, hogy legifjabb testvérüknek osztályrészt adjanak birtokaikból. Karácsonyi János és Nagy Imre, a családtörténet két kutatójának álláspontja eltér egymástól a birtokadományok kérdésében: utóbbi szerint Gedös, Gút, Trucman és Nadayg falukat nejére hagyta,

74 míg Karácsonyinál azt olvashatjuk, hogy ezek - Miklós és Újfalu társaságában - Márk

? kezébe kerültek.

75 Az utóbbi vélemény tűnik elfogadhatóbbnak, mivel az 1237-es keltezésű végrendeletben Miklós Gút és Trucman sorsát illetően az ispán úgy nyilatkozott, hogy azokat majd egyik fiára fogja hagyni. Miklósról

3 szóló ismereteinket ezzel nagyjából kimerítettük. Láthattuk, milyen részletesen rendelkezett utódai és birtokai jövőjét illetően. Ám mindhiába tette ezt oly aprólékos gonddal az apa, ha rögvest halála után - még 1239-ben - kitört fiai között a vélt egyenlőtlenség miatti viszálykodás. Izsák

4 és a három, még kiskorú gyermekét védelmező özvegy vitáját végül egy nagy tekintélyű rokon, Ugrin kalocsai érsek közbelépése zárta le, aki elküldte követét, Pált a pereskedőkhöz. A követ végül a Gedöshöz közeli rahoncai monostor előtt kibékítette a feleket. Izsák

4 kikötötte, hogy a közösnek meghagyott Vérteszszentkereszt, Ecser, Hód birtokából és a Vértes erdejéből neki ne egynegyed (ahogyan az négy fiútestvér esetén dukálna), hanem egyharmad rész jusson. Ennek fejében viszont lemondott az ottani birtokokhoz tartozó szolgákról és ménesekről.

76 Miklós

3 ispán életének ismertetése során számos birtokkal találkoztunk, amelyeknek hollétéről a Nagy Imre által készített részletes kimutatás, illetve Győrffy és Kristó információi nyújtanak támpontot. A mellékelt térképvázlatokon jól látszik (4-6. térkép), hogy a Dunántúlra összpontosuló ősi birtokok mellett, tisztségei során számos jószágot kapott vagy vásárolt meg az ország keleti felében, elsősorban Csanád, Arad, Zaránd vármegyékben. A Kisfaludy család későbbi vagyonosságának megítélése szempontjából ezek a birtokok azonban már nem jöhetnek szóba, éppen a már korábban is említett, IV. Béla nevéhez fűződő birtokvisszavételi politika miatt. Turul 1896/1. 8.p. Karácsonyi 334.p. uo., ill. Turul 1896/1. 7.p.