Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludy család sorsa a kiegyezéstől napjainkig

46. kép Kisfaludyak a 19. század végén. Az asztalnál ülnek (balról jobbra): Kisfaludy Árpád Béla egyetemi tanár, Kisfaludy Mihály és Zoltán. Állnak: fekete öltözetben Kisfaludy Tivadar, jobbján Kisfaludy Amália (Zalka Pálné). A többi alak ismeretlen kispap lett. Tanulmányi előmenetelére jellemző, hogy a gimnázium VII. és VIII. osztályát egy év alatt végezte el, akárcsak a teológia III. és IV. évfolyamát. Káplánként tevékenykedett Halászin, Gyomorén, Sajtoskálon, Répceszemerén, Lébeny-Szentmiklóson és Győrszigeten. 1889-ben Tápon lett plébános. 1895-ben beválasztották a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályába. A nagy szeminárium Szent Imre Egyletének elnöke volt, egyúttal az Egri Népújság munkatársaként - Kondorosi álnéven - több verset és novellát is publikált. Művei megjelentek a Magyar Sionban, a Győri Közlönyben és a Katholikus Szemlében is. 1891ben átvette a Szent István Társulat által Budapesten kiadott Népiratkák szerkesztését. Ugyancsak ő szerkesztette a Magyar Nép Könyvtára sorozatot 1891-től, valamint a Kis Lelki Manna hangjegyes kiadását és a Lelki Manna ima- és énekes könyveket. 1904-ben Tápon érte a halál. Testvérei közül Mihály

293 Környén volt iskolaigazgató (az ő révén élt tovább a család ezen ága), míg Amália

294 (Zalka Pálné) azért érdekes, mert gyermeke,