Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

Karddal és tollal a haza szolgálatában

Akadémián 1833. április 22-én Toldy Ferenc tartott gyászbeszédet, majd 1836-ban létrejött az emlékét ápoló Kisfaludy-társaság. Talán leghíresebb köztéri szobrát, melyet Mátray Lajos készített, 1892. október 2-án avatták fel Győrben (többek között Jókai Mór jelenlétében). A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló bronz mellszobrot Ferenczy Béni készítette, míg az Akadémia üléstermében Kiss György carrarai márványból készült alkotása hirdette emlékét. A Kisfaludy Károlyról

226 készült képek közül a Kazinczyval történő találkozást megfestő Orlai Petrich Soma festménye, illetve Barabás Miklós portréja kívánkozik az élre.

492 37. kép Kisfaludy Károly szobra Győrben, Mátray Lajos szobrászművész alkotása (fotó: Miklósi-Sikes Csaba 2002.) A költők életének bemutatása után ismerkedjünk meg a család ekkor élt további tagjaival is. Az 1845-ös nemesi összeírásokban találkozunk egy eddig alig-alig említett ággal, Kisfaludy György

14) kuruc brigadéros leszármazottaival. Dédunokája, Mihály

236 őrnagy Ostfyasszonyfán lakott (felesége Jákfai Gömbös Eszter), akárcsak fia, Sámuel

274 táblabíró (neje Barcza Adél).

493 Genesen Mihály

236 bátyjának, Kisfaludy Györgynek^ fiait, Kristóf

272 vármegyei jegyzőt (felesége a jól csengő nevű Dukai Takács Johanna) és Mártont

273 említik.

494 Szintén szerepelnek az összeírásban a korábban már bemutatott Kisfaludy János

213

, illetve még élő testvérei és gyermekeik, akik ekkoriban Lakon éltek.

495 Róluk nem rendelkezünk Szinnyei 400-412.pp. 13 Schneider Miklós: Vas vármegye nemesi összeírásai I., Szombathely, 1941., 103.p.