Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

Karddal és tollal a haza szolgálatában

Kesergő Szerelem c. költeményét, és az egész ország elkezdte találgatni, ki rejtőzik a Himfy név mögött. Az ismeretlen költő hamar népszerűvé vált, és immár saját nevével jelent meg a Himfy szerelmei második része, a Boldog szerelem 1807-ben. Ugyancsak ekkor látott napvilágot a Regék a magyar előidőkből, melynek románcai: a Tátika, a Somló és a Csobánc tele vannak érzelemmel, akárcsak a jóval későbbi, 1825ös Gyula szerelme. A következő évtizedekben számos kiadást értek meg magyarul és németül 29. kép Kisfaludy Sándor és Jósika Miklós emléktáblája az erdélyi Eteden, katonáskodása színhelyén egyaránt régi és újabb alkotásai, mint a Döbrente, a Dobozy Mihály és hitvese, a Kemend, A megbosszult hitszegő vagy a Frangepán Erzsébet című történelmi regék. Bár ezek a művek a színre lépő költő-írónemzedék néhány tagjának munkáihoz képest - mai szemmel nézve - helyenként esetlenek, nehézkesek, azért így is találni közöttük néhány valóban kiválót. Kevésbé sikerültek színdarab-próbálkozásai: vígjátéka, Az elmés özvegy, történelmi drámái, a Hunyadi János és a Kun László vagy a Seneca tragédiája c. három felvonásosa.

478 Saját korában viszont egyedi stílusával, romantikusságával, hazafias hangvételével előfutárnak számított és országos elismerésnek örülhetett. Nem véletlen, hogy 1817-ben Festetich herceg meghívta a keszthelyi Helikon ünnepségre, ahol Gyöngyösi István, a Murányi Vénusz szerzőjének társaságában elültetett egy berkenyefát.

479 1820-ban a Marczibányi Intézet a megjelent magyar könyvek legjobbjának Kisfaludy regéit találta, és a 400 forintos első díjat neki ítélte. Az egyetemen tartott díjkiosztó ünnepségre a költő nem ment el, hanem a Szinnyei 420-422.

pp. Szabó Dezső: A herceg Festetich család története - a továbbiakban: Szabó -, Budapest, 1928., 292.p.