Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
Karddal és tollal a haza szolgálatában
A katonai pálya - mint láthattuk - igen vonzó volt a Kisfaludy család férfitagjai körében. A pompás egyenruhájáról is ismert, Mária Terézia által alapított magyar nemesi testőrség névkönyveiben három Kisfaludyt is találunk. Közülük a legszerényebb karriert Kisfaludy Gábor 23 „ (György kuruc birgadéros dédunokája) futotta be, aki 1793. április elsején mint a 9. Erdődy János huszárezred hadapródja kezdte meg katonai pályafutását. A nemesi testőrségnek 1795. augusztus 1. és 1798. április 16. között volt tagja, Vas vármegye ajánlására. Innen alhadnagyi rangban került az 5. huszárezredbe, ahol 1800-ban főhadnagy lett. 1808. június 30-án leköszönt tisztéből, ám rövidesen ismét a harcmezőn találkozunk vele, hiszen az 1809. évi nemesi felkelés során Zala vármegyében kapitányi rangban irányított egy lovasszázadot, 109 forint 59 krajcár havi fizetésért. 463 A harcokban tanúsított bátorságáért Foky Zsigmond ezredes dicsérő elismerésben részesítette. 1810-ben táblabíró lett, majd a közéletben egyre kevesebb szerepet vállalva élt 1844. január 16-án bekövetkezett haláláig. 464 Szintén megfordult a nemesi testőrségben Kisfaludy Móric 257 , akiről majd e fejezet végén lesz szó. A harmadik Kisfaludy, akiből királyi testőr lett, Kisfaludy Sándor 219 , a későbbi híres költő, aki Kisfaludy Mihály 19ü legidősebb fiaként látta meg a napvilágot 1772. szeptember 22-én Sümegen. Költői tevékenységének, ifjúkori szerelmi kapcsolatainak, Szegedy Rózával való csodálatos románcának felelevenítésével könyvespolcokat lehetne megtölteni. A következő oldalakon megpróbáljuk összefoglalni mindazt, ami híressé tette, és életének azon momentumait is, amelyek talán kevésbé közismertek. Sándor 219 - miután szülei Tétre költöztek - a győri városi gimnáziumban végzett kiváló eredménnyel, majd Pozsonyban jogot és bölcseletet hallgatott, éppen akkor, amikor az 1790/91. évi országgyűlés eseményei zajlottak a városban. Ez ösztönzőleg hatott Kisfaludy hazafias érzelmeire, míg az irodalmi érdeklődése a helyi színház előadásainak sűrű látogatásában nyilvánult meg. Édesapja 1792-ben hazahívta, hogy némi jogi gyakorlatot szerezzen, ám Sándornak nem ízlett ez a munka, és tavaszBalog Gyula: Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás Vasmegyében 36.p. Tisza-Beői Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - a továbbiakban: Hellebronth -, Budapest, 211.p.
