Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
Kisfaludyak Rákóczi seregében: a család 18. századi történetének kiemelkedő alakjai
Mária Terézia korában pontosan szabályozták az ország egyes vármegyéiben az egész jobbágytelek méretét, a hozzá tartozó rét kiterjedésével együtt, így teljes képet kaphatunk a Kisfaludy-birtokok nagyságáról a 18. század második felében (a szabályozás értelmében a telkeket - minőségük szerint - négy kategóriába osztották, például Vas vármegyében egy első osztályba tartozó szántó 18, egy második osztályú 20, egy harmadik vonalbeli pedig 22 holdat tett ki 425 ). Az összeírások öt Kisfaludyt említenek, kiknek földjei Vas, Sopron és Győr vármegyére estek. Közülük a legnagyobb úrbéres birtokkal Balázs 156 , Mózes 129 fia rendelkezett: Vas vármegyében - Lakon - 1 egésztelek, 3 negyedtelek, két telkes jobbágy és két belső telek, összesen 49 hold föld volt a kezén. Ehhez jött Sopron vármegyében - Gyórón, Mihályiban és Kisfaludon - 8 egésztelek, 2 negyedtelek, 11 telkes jobbágy, összesen 249 hold földterület. Az összes úrbéres birtoka tehát 10 egész és egy negyed telket, 298 holdat tett ki. 426 Balázs 156 öcscse, Antal 149 jóval csekélyebb úrbéres jószággal bírt, neki Lakon volt egy egész és egy negyed telke, két telkes jobbággyal, két házas zsellérrel és két belső telekkel, összesen 35 hold földdel. 427 Ami Kisfaludy Zsigmondot illeti, az ő nevénél csak egyetlen egy laki házas zsellért említenek meg az összeírások. Kisfaludy Sándor 166 - Lászlóval 163 , az azonos nevű kuruc brigadéros unokaöccsével közösen - egy egésztelekkel, valamint 20/32-ed résztelekkel, két telkes jobbággyal, két belső telekkel, összesen 42 hold úrbéres földdel rendelkezett Magyargencsen, Vas vármegyében. Végül László örököseiről esik szó, ők a Győr vármegyei Csécsényben 7 egésztelekkel, 31/32-ed résztelekkel, 16 telkes jobbággyal, 25 házas, 14 hazátlan zsellérrel, összesen 267 hold földdel bírtak, míg Csikvándon - szintén Győr vármegyében - 21 egésztelek, 10/32-ed résztelek, 21 telkes jobbágy, 16 házas és 12 hazátlan zsellér urai voltak, összesen 686 holdnyi földterülettel 428 (a csécsényi földek IL, a csikvándiak I. osztályú besorolást nyertek). így az általunk ismert, a család kezén lévő összes úrbéres földterület mintegy 1328 holdra rúgott. Az úrbéres viszonyok Magyarországon Mária Terézia korában I., szerk.: Felhő Ibolya, Akadémiai kiadó, Budapest, 1970., 15.p. uo. 328.,436.pp. uo. 328., 472. pp. uo. 126., 328.pp.
