Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)
A ma is virágzó köznemesi ágak
Székesfehérvári Könnyűfémmű felépítésekor szinte megoldhatatlannak tűnő problémák merültek fel. A csaknem összeomló félkész beruházás megmentése érdekében az építési miniszter helyettese lakásán kereste fel Semsey Lajost, mivel a minisztériumba is eljutott a híre, hogy megtekintette az építkezést és felajánlotta segítségét Menyhárdnak. Semsey a minisztériumtól szabad kezet s korlátlan felhatalmazással járó (létesítményi) főmérnöki jogkört kapott. A rövid idő alatt Semsey által elkészített technológiai tervnek köszönhetően a beruházás határidőre elkészült. 98 Elsősorban ennek a sikernek köszönhető, hogy 1961-ben Semsey Lajos Ybl-díjat kapott. 1963-ban a bürokraták szakmai dilettantizmusa és féltékenysége miatt otthagyta az ÉM-et (Építésügyi Minisztérium), és a KGM (Kohó és Gépipari Minisztérium) felügyelete alá tartozó Beruházási Iroda Építési Osztályára ment dolgozni főmérnöki beosztásban. Az akkori politikai viszonyok között vakmerőségszámba ment e változtatás indoklása Nádasy László újságíró kérdésére. Az Új írásban megjelent riportban Semsey Lajos a következőket nyilatkozta: Bizonyára tudja: mindenütt akadnak »okos emberek« — ne mosolyogjon: ez a funkciójuk! Hogy okosok. Nem akarom bántani őket, inkább a funkciójuk ellen tiltakozom, mivel - meggyőződésem - tevékenységük nem jár társadalmi haszonnal. Például egy hangversenyen: ön is, én is meg tudjuk állapítani, Richter hogyan zongorázott, Ojsztrah hogyan hegedült. De zongorázni vagy hegedülni: az megint egészen más dolog. Egy zenekritikustól - teszem azt - senki sem kéri számon, tud-e zongorázni vagy hegedülni. De — természetesen — nem is ők döntik el, zongorázhat-e Richter, hegedülhet-e Ojsztrah. Szerencsére. Ami a kérdését illeti: tervünk, amellyel megnyertük a pályázatot, csak úgy juthatott el a megvalósulás stádiumába, hogy én elkerültem a szaktárcától. Miért? Egy miniszterhelyettes - hogy is mondjam - »nem szerette« ezt a dolgot. Bizonyára hallott már ilyesmiről a saját szakmájában is: nálunk, ha egy vezetőnek nem tetszik valami, egy idő után szinte divattá válik, hogy belerugdossanak, esetleg jobb meggyőződésük ellenére is akadékoskodjanak, hogy ezzel jobb színben tüntessék fel magukat az illető vezető előtt... aki esetleg - nem is szakember!" 98. Erényi Iván: Menyhárd István - Egy úttörő alkotó mérnök, tudós és pedagógus élete. (Akadémia Kiadó, Budapest). 96-99.
