Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)

A címer

nemesi szabadságon és ditséretes neuen felül, mellyekkel már-is híresen fel-ékesítue vágynak, adunk és engedünk Hlyen nemes tzimert: A címer Az itt leírt címer a következő: „ezüsttel és kékkel vágott pajzsban ugró vörös szarvas, melynek jobb agancsa kék; a két agancs -, között arany kereszt emelkedik ki. Az aranyig koronás sisak dísze a koronából kinövő pajzsbeli szarvas." Csorna József két heraldikai újításra is felfigyelt e címeren, melyek a 15. század elejétől váltak általánossá. E címeren jelenik meg először az osztott pajzsmező és az arany sisakkorona. Ez a sisakkorona ugyan rang6. kép. A semsei Semsey család jelzésnek nem tekinthető, mégis - bár erre egyik köznemesi címerváltozata az oklevél nem utal - az aranykoronás sisak adományozása kitüntető célzattal történt.

1 * A Semsey család későbbi köznemesi címerein a szarvas mellső lábai között egy ovális pajzs, más vélemény szerint tükör ábrázolása terjedt el, ami a 17-18. századi pecsétnyomókon, a héthársi sírkövön és a nagyszombati címeres könyvben

19 is megfigyelhető. A címer és a sisakdísz szarvasa a heraldikai jobb oldalra néz. Az oklevél nem említi ugyan a sisaktakarókat, de minden későbbi ábrázoláson balról (heraldikai) vörös-ezüst, jobbról kék-arany takaró van. A címer ábrája, az ágaskodó szarvas arany kereszttel az agancsai között a katolikus jelképrendszerben Krisztust, az újjászületést és a feltámadást jelképezi. A címer tehát arra utal, hogy szerzője a kereszténység, a római katolikus hit érdekében szerzett érdemeket. 18. Czobor Alfréd: A Semsey család címereslevele 1401-ből (in: TURUL ötvenhetedik kötet, 1943. 3^1. füzet 79-81. 19. A nagyszombati Trinitariusok „Szent Scapulare" társulata által festett címeres könyv (OSZK kézirattár 3650 fol. Lat. V.)