Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)

II. ÁLLATTARTÁS, PÁSZTORÉLET A SZANKI ÉS MÓRICGÁTI PÜSZTÁN - „Tudós" pásztorok

meg, illetve dörzsölték be. 3 hónapba telt, míg a jószág kitisztult. Ekkor az aklot két­felé rekesztették, egyik rekeszbe a még beteg, másikba a már gyógyult jószágot terel­ték. Amelyik marha átesett a betegségen, két hét múlva mehetett vissza a baromba. A tályogos marha (vagy sertés) gyógyítására a tárgyökeret a jószág fülébe húzták. Hirtelen hízástól néha vértályogot kapott a jószág. Úgy gyógyították, hogy orrlikába felszúrtak, s attól megeredt a vére. A juhbetegségek közül leggyakrabban a rühesség ellen kellett védekezni. Gyógyítá­sára a pásztorok 4 krajcáros pakli dohányból dohány lúgot főztek, azt kékkővel és tim­sóval keverték és ezzel kenték a juhokat. Újabban rühesség ellen a pásztorok kreolint használtak, amit a patikában vásároltak. A büdössánta birka gyógyítására egyharmad rész timsót és kétharmad rész kékkőt törtek össze puhára és ezzel dörgölték be a juh körmeit. Vigyázni kellett, hogy aztán a birka száraz helyen járjon. A szer rátapadt a sebre és azt hamarosan begyógyította. A juhászok himlő ellen oltották is a birkákat. Himlőmagot vettek a beteg jószágból, s jódtinktúrát juttattak be oltótűvel a juhok fülébe. A pásztorok tudásába a természet megfigyelésén, a tapasztalatokon alapuló reá­lis és valóban hasznos ismeretek mellett a hiedelmekből táplálkozó babonás képzetek nagy számban beépültek. A tudatossá vált célok, egyéni és közösségi érdekek, lehető­ségek és gazdasági szükségszerűség határain túl az állattartással kapcsolatos racioná­lis ismeretanyagnak és a hiedelemvilág irracionális tényezőinek indíttatásából származó összes tevékenység együttesen határozták meg a pásztoroknak a jószághoz fűződő, hagyományokon alapuló, valóságos viszonyát. Azt, hogy a hiedelmek mennyire irányí­tották a pásztori tevékenység gyakorlatát, számtalan példa mutatja. Amikor a ló ellett, a pásztor vagy gazda igyekezett elfogni a csikó lépét, amin az az anyjában fejlődött. Ezt megszárították, fele részét a csikóval megetették, másik felét a jászol alá ásták el. így gondolták elérni, hogy bárhová viszik is a csikót, az ha elszaba­dul, visszamegy az istállóba. 6 2 A pukkadt tehén hasa alatt szótlanul eleven csomót (kioldódó) húztak. A zsineg vagy kötél két végét a jószág két oldalánál fogták, megrántották, s a csomó kibomlott. 6 3 A felpukkadt tehén két oldalát levett kalappal megveregették, hogy a pukkadás el­múljon. Eladás előtt, amikor kivezették a tehenet az istállóból, az ajtó előtt piszkafát tettek ke­resztbe, hogy a tehén keresztül menjen rajta. Igy az eladás sikerét igyekeztek biztosítani. A jószág gyógyításához bűbájosságban járatos asszonyok is értettek. Móricgáton csak Johanka néninek emlegették az egyik gyógyító asszonyt, akihez elég volt elkül­62 Gyűjtő: Vorák József. Adatközlő Slezák Balázs, 73 éves. 63 A jószággyógyítással és rontásasal kapcsolatos hiedelmek egy része Fehér Zoltán gyűjtése. 4 167 *

Next

/
Thumbnails
Contents