Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)
II. ÁLLATTARTÁS, PÁSZTORÉLET A SZANKI ÉS MÓRICGÁTI PÜSZTÁN - A puszták kialakulása és használata a XVII—XVIII. században
módon kötelesek engedni a városhoz közelebb fekvő puszták használói, mivel az áthajtott nyájak gyakran károkat okoztak a gazdáknak. 5 4 A bénít puszták, így a szanki és móricgáti puszták hasznosításának módjáról és az ottani jószágtartás arányairól is Kecskemét város gazdálkodásának krónikása, Hornyik János tájékoztat bennünket: „Némely jómódú zahin-gazdák egyenként magok vállaltak át a várostól egész pusztát; mások harmad-negyed magukkal; néha 10-12 gazda fogott fel egy terjedelmes pusztát s annak egy részében gabonát termeltek, többit baromtenyésztésre nyaralónak használták, vagy közösen, vagy egymás közt felosztva s a haszonbért ezek is közvetlenül a városnak, a város pedig mint főbérlő a bérbeadónak fizette. Nem volt ekkor ritka eset, hogy egyetlenegy kecskeméti gazdának egy vagy két ezer darab lóból álló ménese, azonkívül juh- és sertésállománya legyen; sőt maga a város községileg is tartott meg egész pusztákat, melyeket leginkább a baromtenyésztésre használt." 5 5 A jászkunok életében nagy fordulópontot jelentő elzálogosítással az addig szabad, kiváltságos lakosság, mint jobbágynép, a Német Lovagrend, illetve később a Pesti Rokkantak Háza fennhatósága alá került. A kerületek lakossága nem tudott belenyugodni kiváltságainak elvesztésébe, és elhatározta, hogy saját anyagi erejével kiváltja magát a jobbágyi sorból. A megváltás összege 580. 900 ft. volt, mely összegből a Kiskun Kerületre 193. 150 ft jutott. A redempció (megváltakozás) alapját a jászkun helységekhez tartozó földek, puszták képezték. A Kerületek hatóságai a megváltási összegnek a lakosság közötti megosztását a helységekre bízták. A helységek pedig a lakosságra eső részt vagy a már használatban lévő szántóföldek arányában, vagy a felosztásra kijelölt, szántásra alkalmas földekből való részesedés arányában vetették ki a családokra. A cél elérése érdekében földet osztottak, s ki-ki a vállalt földek után fizette redempcióját. Ugyanakkor kihirdették, hogy a még osztatlan közbirtokok, puszták birtokba adása is idővel a megváltási összegek arányában fog végbemenni. így a megváltásban a lakosság nem egyenlő arányban vette ki a részét, de a megváltással megszerzett jogokban, a még felosztatlan közös földek jussában is eszerint részesült. Sőt voltak, akik egyáltalán nem járultak hozzá anyagilag a megváltáshoz, ezek a redempciós jogokból sem részesültek, úgynevezett irredemptusok maradtak és őket zselléreknek tekintették. A nagyrészt lakatlan, nagykiterjedésű puszták megváltását a Kerületek az egyes helységekre bízták. Mivel a puszták után a redempciós összeget a helységek fizették, azok a megváltást vállaló helységek birtokába kerültek. Így Orgovány és Szánk puszták Kunszentmiklós, Móriczgát puszta pedig Jászkisér, majd hamarosan Lacháza közbirtokossága kezére jutottak. 54 Hornyik J. i. m. 66-68. 55 Hornyik J. i. m. 71. 4 140 *
