Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)

I. PÁSZTOROK A HORTOBÁGY MELLYÉKÉN - Adatközlők

Ez a pásztorélet. Nem vidám, boldog heverészés, János vitézi operettvilág és gondtalan fütyörészés - bár ez is van néha-néha -, hanem gonddal, bajjal, munkával terhes szegényparaszti élet. Adatközlők (CS. S.) Csini Sándor, Hajdúböszörmény, Sz: 1900-ban. Pród, 23 éve gulyás. Előtte földműves, napszámos és arató munkás, apja földműves volt. Két évet Bagotán, a többit Pródon meg Perzsétén töltötte. Testvére gulyás. O kijárt a testvéréhez segíteni, s ott maradt, és lett belőle gulyás. Adatgyűjtés: 1950. VII. 10-20. (D. A.) Dobó András, legelőcsősz. 48 éves. Sz: 1902. 3 éve Bagotán volt, de az előtt is mint mezőőr, ezen a vidéken szolgált. Adatgyűjtés: 1950. VII. 10-20. (E. J.) Erdei János, nyájjuhász, Hajdúnánás. A városban is volt háza, de kint lakott a tanyán, mert bent kicsi volt az udvar. Volt 3 iskolás gyermeke és 3 kisebb, azokkal bent volt a felesége a városban. Amikor jó idők voltak, a gyermekek kijöttek a tanyába és innen jártak iskolába. 4 köblös saját földje volt, ezt még juhász korában vette. Az adatgyűjtés idején már inkább gazdálkodott. 40 darab juha mellett volt 3 tinója is. Míg juhász volt, addig keresett annyit, hogy öregségére biztosítani tudta megélhetését, a városban házat vett. Még fiatalabb korában e miatt „vette a bundát magára", (lett juhász) s elment legeltetni. (H. ZS.) Hajdú Zsigmond, Hajdúböszörmény. Apja fiatal korában csikós volt. Volt 9 hold földje. Csikós és gulyás nem is lehetett az, akinek földje nem volt, mert ha baj érte, azzal felelhetett a kárért. Mire tavasszal kiment a ménes a legelőre, addigra beszántott, bevetett, azután napszámosokkal meg gyermekeivel látta el a föld munkáit. (K. J.j Kurinszki József, apja Kurinszki András, adatgyűjtésünk idején 84 éves volt. Gyöngyösön született. Fiatal korában Sárospatak környékén volt bojtár, ekkor már 10-15 juha volt, s mire megnősült ez 200 db-ra szaporodott. Később uraságnál , Jeleskedett" (felesben vállalt őrzésre, gondozásra juhokat). Egy évig Hajdúnánáson volt, de az ottani legelőt nem szerette, visszatért a Tiszaközibe. Ekkor már maga eltartotta magát Négy esztendő múlva volt 1100 db juha, 2 lova, 4 tehene, meg vagy 25 disznója. Akkor bérbe vett 55 köblös földdel egy tanyát, hogy jószágainak legyen takarmánya. Fia biztatta, hogy vásárolja meg a földet is, ami akkor eladó volt. Annak az ára 16. 000 pengő lett volna. Ez nem valósulhatott meg, de azzal messze kerültek volna az apjától és annak birtokától. (N. F.) Nagy Ferenc, Hajdúböszörmény, Pród pt. Sz: 1902-ben. TSzCs (Termelő Szövetkezeti Csoport) juhásza. Előbb a hadházi földön volt bojtár, ahol sokat tanult a számadójától. Innen a fehértói pusztára került, majd 3 év múlva egy grófhoz szerződött. Három tanfolyamot végzett, először és másodszor a Hortobágyon a sajtkészítést 4 134 *