Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)
I. PÁSZTOROK A HORTOBÁGY MELLYÉKÉN - 7. A „tudós" pásztor
dó kapcsolata, a közös vagyon megőrzésének, fenntartásának és gyarapításának mindennapi teendője alkotta. A pásztorcsaládok férfi tagjai gyermekkoruktól kezdve egész életüket a jószág mellett töltötték. A XIX. század vége előtt sokan iskolába se jártak. Ha elvégeztek is néhány osztályt, az írott kultúra megfoghatatlan ismeretlenség maradt számukra. Adatközlőnk már kora ifjúságától kezdve birtokában volt az írásbeliség alapismereteinek. Ezt a felelős pásztoroktól, különösen a számadóktól a gazdák meg is kívánták. A jószág számbavételéhez és nyilvántartásához kis füzetet használtak, amit állandóan a kunyhóban tartottak. Ebben jegyezték fel a gazdák által fizetett legelő- és pásztorbéreket, a pusztán történt fontosabb eseményeket. Könyv ritkán került a kezükbe. Az írott szóval való találkozás igen ritka volt a pusztán. Legfeljebb a vásárokon egykor árult ponyvairodalom népszerű füzetei, szerelmi-, pásztor- és betyár történetek kerültek el hozzájuk. A betű, az írott szó tisztelete azonban mindnyájukra jellemző volt, s bennük az igazság győzelmének hitét táplálta. Pintye Miklós öreg korában is őrizte azt az élményét, amit egy vonatból kidobott és általa megtalált újságlap nyújtott részére. Az újságban megírt történet ismert vándor-legenda lehetett, mely szerint a perjési puszta uradalmi juhászának feleségéhez „bekapott" az ispán. Egy este a juhász a feleségénél találta, akit némi birkózás után megkötözött és kiherélt. Amikor az ispán az életéért könyörgött, így szólt a juhász: - „Mennyi kost Hetembe kiheriltem, egy se pusztult el a kezem alatt, ezír hát te se fijj!" Adatközlőnktől más pásztor-, betyár történeteket, pásztor csínytevéseket nem sikerült lejegyeznünk. Úgy látszik, ő azok közé tartozott, akik a csárdák gyakori látogatása, a meg nem engedett haszonszerzés és könnyű élet helyett a tiszta erkölcsöt választották. Életszemléletére és felelősség-tudatára jellemző a pásztorok között sokak által ismert, de kevesek által megvalósított pásztori hitvallás: Mert tavasszal, kihajtáskor Minden ember lehet pásztor. Hanem ősszel, szoruláskor Az a pásztor, aki számol! Öreg Pintye Miklós a pásztori rangjához méltó, őt megillető tiszteletet igyekezett a maga számára biztosítani. így tudásával, hasznos tapasztalataival, magatartásával pásztortársai és a gazdák megbecsülését is méltán kiérdemelte. 7. A „tudós" pásztor r ömöri János egykori gulyás számadó Hajdúböszörményben született 1867-ben. 52 esztendeig volt pásztor. Apja juhász volt, de juhai mellett inkább 12 köblös földjén gazdálkodott. Juhait fiaival őriztette. János nevű fia nem szerette a juhokat, mert 4 125 *
