Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

XIII. Újabb mesterremek váltás. Az íróalmárium

1794-ben Varga József nem készíti el remekének, - ami minden valószínűség szerint szintén emeletes írószekrény lett volna, - „felső darabját". A „felső darab" hiányában is használható és eladható volt remeke, mint írókomód-variáns, azaz csupán két részből álló bútor. Végül, 1799-ben Széles András esetében ró ki büntetést a céh, mert remekének „Aufsatz"-át - tehát felső darabját - nem készítette el. Feladata neki is a három egységből felépített írószekrény elkészítése lett volna, aminek azonban ő is csak két részét, az alsó fiókos komódját és a ráhelyezett ferde írólapos - kisfiókos részét készítette el. E csonkán maradt remekek bármelyike azonos lehet a ránk maradt három magas minőségű írókomód valamelyikével. Lehetséges tehát, hogy Debrecen város neves polgárai, Simonffy Sámuel, Spáh Sámuel és ecsedi Csapó István tulajdonában volt három írókomód egyikét Zetz Mihály 1791-ben, másikát Varga József 1794-ben, a harmadikat Széles András 1799-ben készítette el remekbe. Erről azonban csak a három virágberakásos írókomód feltárása során szerezhetnénk esetleg teljes bizonyosságot. Zetz Mihály rajza ugyan megvan, de a három írókomód felépítése annyira egyezik, hogy bármelyik leírt darab azonos lehet a rajzon felvázolt írószekrény alsó részével. Viszont az azokat megkülönböztető, noha jellegében hasonló intarzia a remekrajzon, - ahogy más esetekben sem - itt sem szerepel. Az írószekrény másik változata - Szabolcsi szerint

69 -, az angol típusra vezethető vissza. Debrecenben erre is találunk példákat a remekrajzokban, időben valamivel később, mint az első típusnál. Czirják Ferenc 1805-ben (55. kép), Sipos Mihály 1806-ban (56. kép), Csonka Mihály 1807-ben (57. kép) és Szathmári Ferenc 1808-ban (58. kép) készített rajzán az ún. angol típus vonásai ismerhetők fel. E debreceni remekrajzokon látható írószekrények jellegzetessége a kétajtós felsőrész vízszintes koronázó párkánnyal, amely egy három- vagy négyfiókos - olykor két ajtóval fedett - komódon nyugszik. A hagyományos középrész ki van iktatva és csak két egymásra helyezett egységből áll ez a típus. A két egység szélessége általában azonos. Az ún. angol-típusú írószekrények Debrecenben a klasszicizmus egy későbbi fázisában készültek. Az írószekrények Szabolcsi által „angolos"-r\ak nevezett változata az 1700 körüli Angliában megfogalmazott típusra vezethető vissza. A Czirják, Sipos és Szathmári remekrajzok az angol előképet azonban német és osztrák közvetítéssel vették át Debrecenben a 19. század elején. 69 SZABOLCSI 1972. 90-91