Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

XIII. Újabb mesterremek váltás. Az íróalmárium

Az egykor Späh Sámuel debreceni kereskedő megrendelésére készült másik, európai viszonylatban is kiemelkedő műremeknek számító írókomód tökéletes épségben és szépségben maradt fenn. (48. kép) Az előbbi darab borítófái mellett alkotója több helyen tiszafát is használt. Négy lefelé keskenyedő, alacsony, gyöngyökkel kifaragott hasábos lábon emelkedik a szekrénytest, az előbbivel pontosan megegyező felépítésben. Az alsó fiók-homloklapok teljes szélességükben díszítettek. I L

l *I*ro.i» il i*YTT|TrjTTnTi^ 1

1111 y itr

i 11 í|iiÍ|iiTgi iJiiiuXSS. TfTj 1 48. kép. írókomód, Debrecen, 18. század vége, a Spáh család tulajdonából. Művészien megrajzolt az egy száron kétfelé hajló kinyílott és bimbós szegfű. (49. kép) A lehajtható írólapon, a sötétebb alap által kiemelt, két félig kinyílt és egy kibomlott szirmú szegfű pompázik, mellette kétoldalt a világos mezőben két táncoló alak, egy dáma és egy gavallér látható. (50. kép) A virágot s e két figurát a XVI. Lajos stílust jellemző geometrikus elemekből készült keret fogja egybe. Az írólap melletti kis fiókok homloklapján két-két egymás felé hajló rózsa látható. Az írókomód oldalfalának felső részét ötszögű mezőben váltakozó hosszúságú pálcika berakás díszíti, e fölött középen célkörök és cseppek láthatók. Az alsó rész oldalfalain geometrikus csíkberakás összefonódó szálainak keretében térhatást keltő rács-minta látható, találkozási pontjain a térhatást kis hasábok fokozzák. (51. kép.) Különös eleganciát kölcsönöznek a bútornak egykorú sima sárgaréz veretei. Az írókomód első tulajdonosát, a Kassáról származó és Debrecenben letelepedett tekintélyes és gazdag kereskedőt, Spáh Sámuelt, 1770-ben vették fel a Nemes Kalmár Társaság tagjai közé, egyúttal a debreceni polgárok díszes sorába is. Spáh Sámuel kétszer nősült, mindkét alkalommal nagy vagyonnal rendelkező kalmárok özvegyét vévén nőül.