Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

XII. A „Kundschaft-vita”

38. kép. A zürichi asztalos- és puskaműves céh bizonyságlevele. 1764. Mainz, Stopp-gyűjtemény. A tanúbizonyság-leveleket eddig elsősorban a rajtuk látható városképek miatt vizsgálták. Ennek nagyszabású eredménye Klaus Stopp több kötetes katalógusa. Nem készült még olyan nyilvántartás, amely a vándorló legények nevét és származási helyét dolgozta volna fel. így nem tudjuk egyelőre követni a 18. században a debreceni vándorló asztalosok útját, a stílushatások felvételének útvonalát sem. További, külföldön elvégzendő levéltári kutatás szükséges ahhoz, hogy az európai Kundschaft-anyagból a debreceni neveket kiszűrve, vándorlásaik részleteiről pontos adatokat nyerhessünk. Még több eredménnyel biztat a levéltárak anyagában őrzött „Zuschickbücher" és „Zuschickprotokoll"-ok átvizsgálása. Pedig a debreceni asztaloslegények vándorútjainak felderítése igen fontos lenne a stílushatások kutatása szempontjából. „A vándorlás bizonyos nagyobb szaktudást igénylő szakmákban valóban elengedhetetlen volt és jelentősége óriási" - állapítja meg Nagybákay Péter „A legények így jutottak a legszélesebb körű szakmai ismeretek és fogások birtokába, a kézműipar színvonala így emelkedett és - főképp a külföldi vándorutak segítségével - így tudott felzárkózni egy-egy mesterség a nyugat-európai nívóra. Ez természetesen elsősorban az iparművészet irányába mutató szakmáknál (ötvösök, asztalosok) volt igen lényeges."

61 61 NAGYBÁKAY 1971. 35.