Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

IX. Kisasztalok

IX. Kisasztalok A remekrajzok következő csoportjában, amely 1780-1806 között kilenc darab rajzot tartalmaz, a remek főműve továbbra is az „almárium", ám mellékmunkaként a rajz új bútorfajtát ábrázol, egy kisasztalt. 1780-ban és 1781-ben a két barokk ruhásszekrényes remekrajzon rokokó asztalkákat találunk. Móricz István 1780-ban kecses vonalú, hajlított lábú, négyfiókos, rokokó kisasztalt tervezett hullámos szélű asztallappal. (27. kép) Az asztallap intarziatervén sarkokba helyezett rocaille-okat látunk, szalagberakással kereteit, hullámos körvonalú mezőkben az ellentétes szálirányú furnér adja a díszítményt. A káva alsó peremét rocaille-os csigásvonalú szegélyléc képezi. Polgári István 1781-ben hasonló, de jóval szerényebben díszített négyfiókos patáslábú rokokó asztalkát tervezett. (28. kép) A század legvégén még egyszer feltűnik egy rokokó stílusú kisasztal terve, mely Czirják József 1798-ban készült rajzán szerepel. (29. kép) A tisztán koraklasszicista jellegű asztalkák a debreceni rajzokon 1799-től jelentkeznek. Egymáshoz képest ezek a debreceni könnyű szerkezetű, egyenes lábú, négyszögletes lapú, kisfiókos asztalkák lényeges eltérést nem mutatnak. A hat ábrázolás közül kiemelendő Kardos István rajza 1799-ből (30. kép), amelynek asztallap-furnértervén gyöngyös körbe foglalt, sokszirmú rozetta be rakás látható, Kászonyi József 1800-ban készült rajza (31. kép) fiókjában újszerű belső kialakítással, és Ádám István 1806-ból való rajza a (32. kép) faragott díszű lábak és a káva rombuszhálós intarziája miatt. Megállapítható, hogy a remekelő asztalosok a mellékdarabok megalkotásánál korszerű új stíluselemeket alkalmaztak, mert ott nem kötötte őket a céh konzervatív formát megkívánó előírása.