Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

VI. Mesterremek váltás

Csonka Sámuel debreceni asztaloslegény 1770-ben készített ruhásszekrényt ábrázoló remekrajzán (15. kép) a versón pedig ez áll: „Minthogy már az ollyan asztal, a minéműt eddig remekben készítettek, nem kelendő, approbáltatik projektuma a B. Asztalos Czéhnek, hogy azon asztal helyett, a szokott Ládán kívül Hlyen almáriomot csinállyanak a Czéhbe állók remekbe, mellynek magassága 3 Sing, Szélessége pedig két Sing és 15 Czoll legyen a mint magok projectálták. Debr. in Senatu 28. Januar 1771." A már nem kelendő, nehezen eladható almáriumos asztalt - mint remeket - tehát 1769 táján váltotta fel a pilaszterekkel tagolt, lesarkalt élű kétajtós barokk ruhásszekrény, almárium. A ruhadarabok megváltozott tárolási módja miatt - akasztani fektetés helyett -, a 17. században megnőtt az igény nagy belsőterű nagy befogadóképességű szekrényekre. A huszonhét almáriumos remekrajz 1769-ből, illetve az 1770-es, 1780-as és 1790-es évekből fennmaradt példányai a német nyelvterületen mintegy 70-80 évvel korábban már használatos szekrénytípust mutatják. 15. kép. Csonka Sámuel remekrajza, 1770.