Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

Függelék - II. Adattár

Attestatumot, hogy jó mesterember 9 esztendőkig vándorlott, még mind le nem tette (ti. a szükséges összeget) csak 60 forintot fizetett, ez ugyan igaz, hogy a Czéh artikulusaiban nintsen, de ususba volt, más Czéh is cselekedett úgy, ez pedig projudiciumokra nem lehet az Asztalosoknak, mert az Asztalosok már másfél esztendeje, miolta hozzá fogtak a remekléshez, az alatt el készíthették volna, de nem cselekedték [...] Deliberatum est." Az 1786. augusztus 21-i határozatban olvasható: „A Tekintetes Tanács híre nélkül itt lakost, sem annyival inkább külföldön lakó embert nem szabad bevenni, a remeklést pedig pénzen felváltani nem lehet, azért Bíró Györgynek a tőlle felvett 60 forintot fizessék vissza és mivel ez által a Concivilitast hitek ellen cselekedtek, tizenkét forintot fizessen a Czéh ad Cassam Incendariam" (a tűzkárosultak javára). 1786. szeptember 25-én kelt jelentésből kitűnik, hogy „Asztalos Molnár Mihály eő kigyelme előttem megjelent (Meszena Sándor) és azon 60 Rhforintot mellyeket Böszörményben lakó Bíró Györgytul fel vettek, in parata kezem alá le olvasta, azon kivont büntetés pénzt is. Ezekbül 10 vissza adtam Bíró Györgynek Rf 63.-", (Rel. 1786. 341.). (Itt említjük meg,hogy még öt évvel később ís 1791 február 14-én precedensül szolgált ez az ügy. Az asztalos céh Nagy Gábor legénnyel kapcsolatos ügyében ismét visszatér az 1786-os perre és emlékezteti a Tekintetes Nemes Tanácsot, hogy „Hajdúböszörményi lakos asztalos Bíró Györgynek Czéhünkbe Remek nélkül való bevételéért megbüntettettünk" stb. (Rel. IX. 2.5.) Ezzel a pereskedéssel az érvényes céhbelépés el is húzódott és csak 1791. január 28-án bocsátják Bíró Györgyöt kis rajzhoz, aki ekkor táblajáró- és beköszönőpénzt fizetett, (3p). 1791. február 4-én bemutatja kis rajzát, rajzáért igazítást fizetett. Ugyanekkor „sok Instántiájára el engedte a Nemes Czéh a Nagy Tábla Rajzot tekintvén idős voltát", de ennek váltságaként 9.60 Magyar forintot fizettetett vele. (3p). Előlapon, balra fent: „25 szám 1791 Biró György rajza." Hátlapon: „25 Anno 1791 4-ta February Bíró György Uram rajza" [és ceruzával - tévesen! - 1795 év], „Radisics", az asztaloscéh és a Déri Múzeum pecsétje (32 cm x 48 cm; papír, tus.) Ugyanezen a napon olvassuk: „Látó Mesterei Fodor József és Ujfalusi János uraimék: 4 hónap alatt tartozik (a remekét) készíteni", (3p). 1791. június 17.: táblát járat és remekét bemutatja, de ez hibásnak találtatván büntetést fizet, kontárságért is büntetik, de beállhat és kifizetheti a céhbeállás taxáját, (3p) és (4). 1791. augusztus 4.: mint debreceni születésű, Varga utcabeli, helvét hitvallású, taxát nem fizető cívis asztalosmester, polgárjogot nyer (M. Civ. II., 111. p.). 1793. július 23.: „Bíró György Ur temetésekor" - valószínűleg közeli családtagja temetéséről van szó - a „Becsületes Czéh közönségesen [vagyis mint mindig költött", (3e). 1794. február 15.: „Legényével Vetseivel baja lévén Czéhet gyűjtetett, büntetést fizetett, legénye Vetsei büntettetett a prostitúcióért", (3p). 1794. november 24.: legényének tilalmasán való magához viteléért büntetést fizet, (3p). 1795. szeptember 27.: „munka keresés beli hibájáért" büntetik meg, (3p). Az asztalosok céhmestere volt 1819-ben. Vagyoni helyzetéről már az 1787-1788. évről vannak adataink a konskripcióban. Ekkor a Varga utca 2. tizedben, 116. szám alatt, mint 1. klasszisú asztalosnak, 3. klasszisú, 205 négyszögöles telke van, ház után való földje 25, három tehene, hat marhája van. 1791 és 1820 közötti évekből maradtak fenn, műhelye mindvégig a Varga utca 2. tizedben volt, 1803-tól a 116., 1812-től a 47. és 48. szám alatt. Klasszifikációi: Év Klasszifikáció Cím Tized Házszám Legények Inasok Hetek száma száma száma 1791 5 Varga u. 2 1792 3 Varga u. 1 1 40 1793 2 Varga u. 1 2 46 1795 1 Varga u. 2 1 83 1796 3 Varga u. 1 2 30 1798 3 Varga u. 1 1 40 1800 1 Varga u. 2 2 90 1801 1 Varga u. 2 100 1802 1 Varga u. 6 2 85 1803 1 Varga u. 116. sz. 2 2 -