Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

Függelék - II. Adattár

Korasszony István „Asszonyvásárifi" 1803. november 13. 1807. május 22. (3p) Varga István 1804. február 25. (3p) Komáromi István 1804. szeptember 1. 1808. június 11. (3p) Kutron Sándor 1808. február 25. (3p) Kováts Imre 1808. augusztus 15. 1811. szeptember 12. Varga József szabadította Kováts Imrét, özvegy Bonis Jánosné Asszony által adatott Inassát", (3p) Bonis János nem az ún. „hullámos", frankfurti típusú szekrényt, hanem egy koraklasszicista intarziával gazdagon díszített kétajtós, pilaszterekkel tagolt ruhásszekrényt és ostáblát készített el remekbe. 1794-ben készített műve, a ruhásszekrény fennmaradt, bár jelenleg hollétét nem ismerjük. A koraklasszicista bútorművészet e jeles alkotása özvegy báró Bornemissza Gyuláné tulajdonában volt és Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban 1931-ben megrendezett „Erdély régi művészeti emlékeinek kiállításán" szerepelt. (Erdély régi művészeti emlékeinek kiállítása az Iparművészeti Múzeumban. Bev. Végh Gyula. Budapest, 1931. 9. p.: No 14. és II. t.: 14. kép.; SZABOLCSI 1970a. 102. és 99.: 7. kép; SZABOLCSI 1972. 89., 105. és 137. kép.; STERNEGG 1994. 257-259. és 258.: 1-2. kép.) Rajz: 33. kép, remeke: 35. kép. 133. özvegy Bonis Jánosné Az 1811-1812. évi vagyonösszeírásban háza a Cegléd utca 2. tizedben, a 154. szám alatt van, mestersége „asztalos" az 5. klasszisban. Klasszifikációja: Év Klasszifikáció Cím Tized Házszám Legények Inasok Hetek száma száma száma 1810 5 Cegléd u. 2 Nr. 140 1 1811 5 Cegléd u. 1 1812-1813 5 Cegléd u. 2 Nr. 154 2 1814-1815 5 Cegléd u. 2 Nr. 135 1 1816-1817 5 Cegléd u. 2 2 1818 5 Cegléd u. 2 1 134. Varga József (1768-1825) Születési helye: Debrecen. Ideje: 1768. május 16. Atyja neve: Varga István asztalosmester [Id.: 93.], „Péterfiabeli". Anyja neve: Pintér Kata. Keresztszülők: Szőke István, Kis János, Csorba István. 1786. január 20.: „szegődtette Varga István a maga fiát Varga Józsefet, szegődőpénz elosztatott. Fel is szabadította, el osztatott az is", (3p). 1793. május 23.: Móritz István asztalosmester szabadította fel, ekkor 25 éves. Előzőleg valószínűleg vándorolt, vagy apjánál dolgozott. 1794. január 6.: „Czéhbe állani akarván beköszönőpénzt fizetett, (3p). 1794. január 25.: „Kis Rajza bemutatása végett Czéhet gyűjtetett", táblajárópénzt és büntetést fizetett, (3p). Előlapon, a bal felső sarokban: „28. 1794 Varga József rajza", jobb, felső sarokban: „PSentat 16a Januar 794". Hátlapon: „28 Varga József Rajza praesent. 25a January - 794.", asztaloscéh és Déri Múzeum pecsétje. (52 x41,6 cm; papír, tus.) 1794. február 13.: „a Nagy Rajzot bemutatta, büntetést fizetett. Rendeltetett Remekje tsinálására 8 Hónap. Látó Mesterei Móritz István és Hevesi István", (3p). De nem is telt le a nyolc hónap, mert 1794. július 26.: remekbemutatásra táblajárópénzt fizetett, a beállási taxa „mint mesterember fia"-é. „A felső darab megváltásáért hogy el nem készítette" fizetett, „a Remekjéért megbüntettetett", (3p). Céhbeállás ideje 1794. júiius 26., (4). 1794. november 12.: mint helvét hitvallású, asztalosmester, polgárjogot nyer (M. Civ II., 126. p.). Két törvénytelenséget is elkövetett, ugyanis 1795. október 19.: „Ötsének (Sámuel) maga magához való vitetéséért büntették, továbbá 1800. szeptember 20.: „legénnyé némely törvénytelenségéért megjelent", (3p). Céhmestertételkor és számadáskor - ez a „Perceptio pro anno 1815" kezdetű bejegyzés - Varga József és Kováts József céhmesterek kezéhez „22 Kundschaft per 12 krajcár, 31 darab 18 krajcár 13.42" összeg