Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

Függelék - II. Adattár

Az 1781-ben remekbe készített almáriumos asztal fennmaradt rajzán szerepel még egy ostábla is. Meglétükről nincs tudomásunk. (STERNEGG 1996. 237-238. és 238.: 5. kép) (9. kép) 124. Oroszi István (1759-1805) Születési helye: Debrecen. Ideje: 1759. október 14. Atyja neve: Oroszi József, Péterfia utcai lakos. Anyja neve: Csóti Erzsébet. Lakóhelye változó. 1775. szeptember 15.: Király Ferenc asztalosmester szegődtette, (2), ugyanő szabadította fel 1779. január 22-én, (2). 1785. február 18.: bemutatja remekrajzát. Előlapon, a bal felső sarokban: „21. sz. 1785. Oroszi Mihály [sic!] rajza", jobb felső sarokban: „Praesentat 18a Febr 1785" és az asztaloscéh pecsétje. Hátlapon: „21 Oroszi István rajza bémutatódott Ao 1785 die 24a February". Déri Múzeum pecsétje. (58,5 x 50,5 cm; papír, tus.) Kis rajza bemutatásakor beköszönőpénzt, de hibái büntetéséül is fizet, (3p). 1786 márciusában: nagy rajza bemutatásakor táblajárópénzt és hibái miatt büntetést is fizet, (3p). 1786. december 29.: „remekje bemutatásakor táblajárópénzt, czéhbeállási taxát, remekje hibáinak megjavításáért váltságot fizet", (3p). 1786. augusztus 7.: három asztaloslegény, Oroszi István, Veres Mihály és Simon György panaszt emelnek és terjesztenek Király Ferenc és Molnár Mihály céhmesterek elé amiatt, hogy Bíró Györgynek megengedték a remeklés felváltását és bevették őt a mesterek közé. [Az ügy részletes leírását Id.: 146.] Ők maguk, a fent említett három legény, több éven át dolgoznak a remeken, ami igen költséges és nehezen eladható. Oroszi István elmondja azt is, hogy „az Atyám háza megégvén az is tett nékem a remek elkészítésbe hátramaradást". A fenti ügyben a végzés úgy hangzik, hogy a remeklést pénzen felváltani nem lehet, a céh köteles a Bíró Györgytől felvett pénzt visszafizetni. A panasztevő asztalosok folytassák a remeklést, „ezen túl pedig olyan remeket projektáljon a Czéh a melly el kelhessen." (Itt jegyezzük meg hogy ez az írószekrény-váltás előszele, mint ahogyan a rokokó asztalkák is új stílustörekvéseket jeleznek 1780—1781 ben.) Molnár Mihály, az egyik céhmester megjelenik Meszéna Sándor előtt és lefizeti a Bíró Györgytől felvett pénzt. (Rel. 1786. 341.) Céhbeállásának ideje 1786. december 29. (4). 1792-ben „Oroszi István Uram Csaplár lévén következett volna Szolgáló Mesternek, de minthogy hivatala miatt nem végezhetné fogyatkozás nélkül: azért a Nemes Czéhet meg Instálta és 8 Rhft felváltási taxába meg engedet ő Kegyelmét a Nemes Czéh" - gondolom, a csaplárságban megmaradni, mert - 1792. január 6.: „Csaplár lévén a Szolgáló Mesterséget pénzül felváltotta a Nemes Czéh kívánsága szerint", (3p). 1796. augusztus 19.: „az Inas soráért fizetett", (3p). A klasszifikációkban adatai számos helyen kitöltetlenek. Sokszor visszatérő megjegyzés: „csaplár", először 1791-ben, továbbá 1792-1793-ban, 1798-ban, 1801-ben, viszont 1802-ben „csaplár" áthúzva szerepel. Klasszifikációi: Ev Klasszifikáció Cím Tized Házszám Legények Inasok Hetek száma száma száma 1787 5 Hatvan u. 3 1788 4 3 1 9 1789 5 3 1 4 1790 4 3 1 22 1791 5 Péterfia u. 1 „Csaplár" 1792 5 Péterfia u. 2 „Csaplár" 1793 5 Péterfia u. „Csaplár" 1794 4 Hatvan u. 1796 4 Péterfia u. 1 1 1 8 1798 5 Péterfia u. „Csaplár" 1800 5 Péterfia u. „Csaplár" 1801 5 Péterfia u. „Csaplár" 1802 5 Péterfia u. 1803-1804 5 Varga u. 1 Nr. 10. „Nem követi a mesterségét" Meghalt: 1805. június 6-án a Varga utcában, 45 éves korában szárazbetegségben (Halotti ak.).