Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

I. Bevezetés

adattárában található. Most a kezdetektől a 19. század elejéig, az asztaloscéh történetére, szokásaira, és 156 asztalosmesterének működésére vonatkozó adatgyűjtésemet (Adattár), valamint a debreceni bútorművesség stílustörténetének a remekrajzok sorozatára épített elemzését adom közre. Munkám során sok segítséget kaptam mind a Déri Múzeum, mind a Hajdú-Bihar megyei Levéltár, mind a Református Egyház, mind debreceni polgárcsaládok részéről.

14 Különös hálával és tisztelettel szeretnék megemlékezni néhai dr. Balogh Istvánról, dr. Komoróczy Györgyről, dr. Módis Lászlóról, Nagybákay (Rickl) Antalról és feleségéről, valamint dr. Nagybákay Péterről, akik egykor a legnagyobb készséggel támogatták és meglátásaikkal önzetlenül segítették munkámat. Nagy hálával tartozom dr. Csohány János, Kígyóssy Ágnes, dr. Mervó Zoltánné, dr. Szalay Emőke mindig készséges segítségéért. Munkám kiadásának önzetlen felkarolásáért dr. Varga László Györgynének és Krankovics Ilonának tartozom köszönettel. Fogadják ezúton is hálámat Mindazok, akik munkámban segítséget nyújtottak. 14 A debreceni bútorművészet kutatásának forrásai három intézményben találhatók. A levéltári és okirati anyag jelentős részét a debreceni Déri Múzeumban őrzött remekrajz-gyűjtemény képezi. 1755 és 1865 között készült 129 darab bútorrajz szerepel ebben a gyűjteményben. (Ebben néhány más jellegű, nem remekhez készült bútorrajz is szerepel.) A céhbeli asztalosmesterek összeállított névsora alapján állíthatjuk, hogy fenti időszak számos remeklő mesterének rajza a Déri Múzeum birtokában van. A Déri Múzeumban találhatók az asztalos céh tárgyi emlékei is, így például a céh ládája, két pecsétnyomója - az egyik 1621-ből, a másik a 18. századból -, a céh korsója, szavazatszedő urnája és szekrénye. Ugyancsak itt található a Szilágyi András vándorló legény részére 1717-ben kiadott szabad- és bizonyságlevél. Fontos intézmény Debrecen bútorművészetének kutatásában a Református Egyházkerületi Tudományos Gyűjtemény: a Nagykönyvtár, Levéltár és a Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum. Itt őrzik többek között a kézműves iparos-oktatásban nagy szerepet játszó „Rajz-Oskola" emlékeit, a felhasznált mintákat, a tanítványok rajzait, a Kis Sámuel rajztanár idejében 1813-1819 között készült „Rajzolatokat, darabonként meghatározva, ezek között geometriai, architektúrái, ácsmunkához tartozó rajzokat és szabadkézi ékesítésre való munkákat", valamint Beregszászi Pál rajztanári működésének emlékeit. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őrzi a debreceni asztalos céh iratait. Ezek: „A Betsülletes N. Asztalos Czéh Számára vétetett Könyv - Perceptio és Erogatio" - az Adattárban (3p), (3e) megjelöléssel idézve -, amely 1785-1815 között a céh mindennemű kiadását és bevételét tartalmazza, a „Jegyzőkönyv" az 1765-1783 közötti (az Adattárban: (2), (2f) megjelöléssel idézve) és az 1828-1915 közötti évekből, a „Városra jövő és városról elmenő asztalossegédek névjegyzéke" 1855-1859 között. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban található az asztalos céh privilégiumlevele 1620-ból, illetve 1647-ből, az 1752. évi céhszabályzattervezet és az 1821-ből való kiváltságlevél. Itt őrzik a debreceni asztalos céh tanúbizonyságlevelét - Kundschaftját - 1788-ból, az inasok „reguláját" 1814-ből, a céh eskümintáját 1818-ból. Kiaknázandó anyagot kínálnak azonban egyéb, nem közvetlenül az asztaloscéhre vonatkozó iratok is. így a polgárok anyakönyve, a Matricula Civium, az Adattárban: (M. Civ.), a mesterek vagyoni osztályba sorolása (Classificatio Opificum, Adattárban: (class.), a polgári perek (Processus Civiles) iratanyaga, és a végrendeletek, Testamenta, az Adattárban: (test.).