Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)
Függelék - II. Adattár
Adattár Debreceni asztalosok jegyzéke 1547-1808 A munkának most következő része, az adattár, elsősorban adatközlés. Tartalmazza mindazon adatokat, amelyeket az évtizedek során a debreceni céhes asztalosokról a forrásokból ki tudtam gyűjteni. A mesterek közlése időrendben történik, ahogyan a levéltári adatok alapján ez megközelítőn rendezhető volt. Ahol a mestermunka rajzának benyújtásáról van adat, ott ez az időpont adta a sorrendet. A remekrajzokon több felirat található. Legkorábbi a benyújtást rögzítő feljegyzés, psentat - praesentat - bemutatja kezdéssel, jelöli a remekelő legény nevét, a rajz bemutatásának évét, hónapját, napját. E feljegyzés általában a hátoldalon, de néha elöl is található, esetenként céhpecséttel. A céh részéről tett későbbi feliratnak tűnik a többnyire elől, bal sarokban szereplő sorszám és a benyújtó neve, valamint a benyújtás évszáma. Hátoldalon található a Déri Múzeum leltári feljegyzése és a múzeum pecsétje, valószínűleg Zoltai Lajos idejéből. Egyes rajzokat ellenjegyezte Radisics Jenő,(1856-1917), az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, ismeretlen céllal. Olykor más értékes korabeli feljegyzés - pl. céhhatározat - is került a rajzra. Egy-egy mester adatai elrendezésénél elsősorban a családi, születési és lakóhelyi adatok jelennek meg, utána mesterségük elsajátításának adatai, inasévek (kinél állt munkában, kinél szabadult fel), a remekelés, annak tárgya, mesterré fogadás. Városi polgárjog elnyerése. Ezt követik a céh életében való részvétel adatai, általában szinte szó szerinti kigyűjtés a forrásokból. A céhben viselt esetleges tisztségek felsorolását a vagyoni helyzetre vonatkozó adatok követik. Utána az elhalálozás, temetés. A szegődtetett és felszabadított inasok névsora után esetleges fennmaradt vagy végzett munkáinak felsorolása következik. Az asztalos jegyzékbe felvett mesterek időhatára az 1808-ig benyújtott remekrajzokból adódik. A megkívánt mesterremek eddig az esztendőig egyedi, lakószobába illő bútor. Ez után az esztendő után sorozatban építészeti és belsőépítészeti feladatok megoldását kívánják a remekelő asztalostól. Ebből következik, hogy az 1808-ig remekelt asztalosok utolsó csoportjának életútja átível az asztaloscéh történetének 19. századi szakaszába.