Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

XVI. Átmenet a reformkor felé

XVI. Átmenet a reformkor felé Kornis Gábornak nem csak remekrajza ismeretes, hanem további munkái is ránk maradtak. 1807-től több legénnyel és inassal kezdett el dolgozni. Jelentő műve a hajdúszoboszlói református templom részére készített szószék.

79 Aszószék, amely „a kőpadolattól emelkedik a templom boltívtartó oszlopához erősítve, 1814. december 4-én vétetett használatba." (63. kép) Maga a szoboszlói templom 1711-1717 között toronnyal barokk stílusban épült. Mai alakját kibővítéssel 1811-1818 között nyerte el.

80 A szószék fenyőfa alapon diófa borítással, feketére pácolt, valamint faragott és aranyozott részletekkel készült. A lépcső mellvédje szabadon álló, aranyozott fejezetű, fekete oszloppal kezdődik, majd ugyancsak kompozit fejezetű, két-két fekete féloszloptól közrefogva, a diófa borításba ágyazottan feketére pácolt és aranyozott léccel kereteit rombuszalakú betétek következnek, középen dússzirmú, fából faragott aranyozott rozettával. A szószék mellvédjét aranyfejezetű, fekete oszloppárok három homorú íves oldalra tagolják. Ezek középpontjában az előbbivel azonos aranyrozetta. A szószék alsó szegélyében feketére festett, mélyített mezőben, aranyozott faragványok láthatók. Aljáról hatalmas aranyozott akantuszbimbó csüng alá. A szószék felső párkánya alatti frízt aranyozott babérág tölti ki. A nyolcszögletű „kathedra fedél", vagyis korona, tagozott párkányán aranyozott léc, fogrovatdísz és 1814-es évszám látható. A szószék mennyezete a külső faburkolattal egyszínű diófával van befedve. A tető h aj latot aranyozott babérkoszorú, a korona csúcsát aranyozott lángcsóvás urna díszíti. A szószék hátfal sima lapját aranyozott fejezetű, fekete féloszlopok határolják. „A Szoboszlai Reformata Szent Ekklésiának Protocolluma" szerint 1814 szeptember 4-én tartott egyházi gyűlésben felolvasták Kornis Gábor asztalosmester levelét, aki szekeret kért a várostól - Hajdúszoboszlótól -, hogy Diószegről a „Pictortól a Kathedra darabjait haza hozhassa." Kornis tehát festőre bízta az oszlopok feketére festését és a faragott részletek aranyozását. Az 1814 december 4-ei gyűlésen elhangzottak szerint, a közmegelégedésre elkészült szószék felállítását a szoboszlói „Sz. Ekklésia" emlékezetessé kívánta tenni. Az új katedráról készített „emlékeztető írást", az onnét elhangzott első prédikáció szövegét, az ez alkalomra készült verset, egy régi énekes könyvet és egy egyforintos váltó cédulát betettek az „ujj Kathedra fedelébe vagy Super Kathedrába". Az empire stílus díszítőmódja érvényesül a szószék megformálásában, amikor is a melegbarna diófa burkolatot klasszicista építészeti elemek, feketére pácolt (festett?) oszlopok, féloszlopok és aranyozott faragványok díszítik. A hajdúszoboszlói szószék nemes egyszerűségével „a 18. századvégi koraklasszicista bútorstílus alapjaira épült nemzeti változatú emp/re'-nak

81 egyik jellegzetes emléke. Azt látszik igazolni néhány még korábbi, a század elejéről való, már bemutatott debreceni írószekrény remekrajzzal együtt, hogy ez „a bécsies empire-hoz képest erősebben hazai jellegű" empire stílus a magyar bútorművészetben már a 19. század első és második évtizedében jelen volt. 9 A Kornissal történt elszámolás szövegét Id.: Adattár: 156. 0 Magyar református templomok. Főszerk. Kováts J. István. Budapest, 1942. I.: 147. 11 SZABOLCSI 1954. 45.